A Hungexpo területén rendezett IndustriAutomation 2012 Nemzetközi Ipari és Automatizálási Szakkiállítás keretében került sor 2012. május 16-án a Munkavédelmi és -biztonsági szakmai konferenciára, amelynek fő témái az ipari munkavédelem és a biztonságos és egészségkímélő munkavégzés követelményei voltak.
A konferencia bevezető előadását a fővédnök Dr. Bakos József, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság főigazgató-helyettese tartotta. Előadásában a munkavédelmi hatóság szervezeti átalakításáról beszélt, de szó esett a változó feltételek között a munkavédelemre háruló új szervezeti feladatokról is.
Második előadóként Arató Zoltán igazgatóhelyettes, Budapest Főváros Kormányhivatala, Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének képviseletében a munkavédelem gazdasági aspektusairól beszélt. A szakértő kitért arra, a munkáltatók által gyakran hangoztatott vélekedésre is, miszerint “a munkavédelem drága”. Baleseti statisztikák és üzleti adatok összevetése után kijelentette, hogy a magas versenyképességi index-szel bíró munkahelyeken a halálos, vagy súlyos sérüléssel járó munkahelyi balesetek száma lényegesen csökkent, illetve alacsony szinten marad. Ez a mutató a kis versenyképességű cégeknél rossz képet mutat, mivel jellemzően a munkavédelmi és munkabiztonsági eszközökön igyekeznek spórolni. A munkahelyi balesetek miatt azonban olyan következményes költségek keletkeznek (gyógykezelés, bírságok, védőeszközök kötelező beszerzése, vizsgálatok stb.), amelyek egy adott országnak nemcsak a statisztikai mutatóit rontják, hanem GDP-arányosan is érzékelhető veszteséget jelentenek. Arató Zoltán előadását végül tipikus munkabalesetek, anomáliák fényképekkel is illusztrált bemutatásával zárta.
Velicsek Ildikó osztályvezető a munkáltatók munkaegészségügyi feladatairól beszélt ellenőrzési tapasztalatok alapján. Igazgatási szempontból 2007 előtt a munkaegészségügy az egészségügyi tárca alá tartozott, azév májusától az integráció jegyében a munkavédelemhez csatolták a munkaügyi tárca felügyeletével. A területnek két nagy ága jött létre: a munkabiztonság és a munkaegészségügy. Utóbbi tovább bomlik munkahigiéne és foglalkozás-egészségügyre. Ezek ismeretetése után az osztályvezető az egyes szakterületeken jelentkező kockázatokról beszélt, s felhívta a figyelmet olyan, komoly következményekkel járó szabályokra, melyekről nemcsak a munkáltatók, de gyakran a munkát végzők megfeledkeznek.
A rendezvényt a Magyar Mérnöki Kamara Munkabiztonsági Szakosztálya is támogatta, részükről Kálmán László elnök tartott beszédet a karbantartás és biztonság témakörében. Mindezeket – felelősségteljes munkáltató esetében – igen komoly előzetes tervezési fázisnak kell megelőznie. Másrészt az ellenőrzésre is egyre komplexebb feladatok hárulnak korunkban. Felhívta a figyelmet a termékfelelősség ritkán hangoztatott elvére: a gyártó minden általa előállított termékért felelősséggel tartozik. A másik felelősségi kör a munkáltatóé, amelyhez szorosan kapcsolódik a munkavállalói felelősség is. Ugyancsak ritkán emlegetik manapság – a szocializmusban csak TMK-ként ismert – megelőző karbantartó részlegek fontosságát a nagyvállalatoknál, jóllehet szisztematikus működésük nagyban hozzájárulhat a munkavégzés biztonságához.
Géczi Rudolf EHS-vezető, a General Electric kelet-európai képviseletében a karbantartási projektek munkavédelmi tervezéséről tartott inspiráló előadást. A turbina-karbantartási szakember elsősorban a külső helyszínen, megrendelésre végzett munkákról beszélt. A külső telephelyen végzett munkák számos többletkockázatot rejtenek magukban abból fakadóan, hogy a karbantartóknak nincs meg a helyismeretük, pusztán dokumentációkból dolgoznak. A változó körülményekre tekintettel mindig az adott projekthez igyedkeznek szabni a munkavédelmi és karbantartási terveket. Külön gondot jelent praxisában az atény, hogy gyakran kellett külföldön dolgozniuk, ahol a magyarországinál lényegesen eltérő volt a munkabiztonság filozófiája.
Adorján Attila, a 123 éves múltra visszatekintő, német központú Dräger Kft. tanácsadója egy speciális és igen kockázatos munkaterület, a beszállásos és tűzveszélyes munkák esetén alkalmazandó egyéni védőeszközökről és az előzetes légtérelemzés feladatairól számolt be. Először ismertette a zárt térbe való beszállás folyamatát, az ahhoz szükséges személyi védőfelszereléseket és szabványokat, továbbá a vészhelyzet esetén megteendő mentési mechanizmusokat. Veszélyes anyagok, gázok tárolására szolgáló tartályok esetében ugyanis az üzemben tartó hiába szellőzteti azt ki, maradványgázok előre nem látható súlyos baleseteket képesek előidézni karbantartás közben. A cég másik divíziójának feladata a mentési folyamatokban fontos szerepet játszó eszközök és technológiák biztosítása.
Peredi Sára, a Perosafe Kft. ügyvezető igazgatója ismertette, milyen szempontokat kell és érdemes figyelembe venni az egyéni védőeszközök kiválasztásához. Interaktív prezentációja keretében a jelenlévők nemcsak a termékek fotóit, főbb paramétereit ismerhették meg, hanem kézbe is vehették a védősisakokat, védőszemüvegeket, illetve porvédő maszkokat.
Forrás: Biztonságpiac.hu
Szerző: Matykó Károly
