A terrorizmus mindenkire nézve veszélyt jelent, nem ismer határokat és nem köthető egyetlen valláshoz sem – jelentette ki pénteken Pristinában Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, miután meglátogatta a NATO parancsnoksága alatt működő ötezer fős koszovói nemzetközi békefenntartó haderőt (KFOR).
A sajtónak nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy a szíriai és iraki harcokban részt vevő dzsihadisták Európába visszatérve veszélyt jelentenek az itt élőkre, ezért a terrorizmus elleni harcban közös fellépést szorgalmazott. Üdvözölte a koszovói kormány és törvényhozás ilyen irányú lépéseit, a pristinai parlament ugyanis hamarosan elfogadja a büntető törvénykönyv módosítását, amelyben már szerepel a külföldi harcokban részt vevő zsoldosokra, illetve a toborzókra vonatkozó rész. Az új jogszabály tiltaná a Koszovón kívüli háborúkban való részvételt az ország állampolgárai számára – írja az MTI.
Az 1,8 milliós Koszovó lakosságának nagy része muszlim vallású, a szélsőségek egyelőre azonban csak kis arányban vannak jelen. Tavaly ősszel viszont a koszovói rendőrség 55 embert vett őrizetbe, akik feltételezhetően a szíriai és iraki harcokban való részvételre toboroztak önkénteseket.
A koszovói hatóságok becslése szerint Szíriában mintegy 150 koszovói harcol a félkatonai szervezetek kötelékében. Tavaly közülük 16-an haltak meg.
A NATO-főtitkár kiemelte továbbá, hogy a koszovói biztonsági erők hadsereggé átalakítása nem Brüsszel, hanem Pristina ügye. Szerinte „nem a NATO-tól, hanem a helyi vezetőktől függ, hogyan alakítják át a koszovói biztonsági erőket”. A koszovói hadsereg felállítását egyébként az ott élő szerb vezetők, valamint Belgrád is elítéli, Szerbia ugyanis továbbra is saját területének tekinti a függetlenségét 2008-ban kikiáltott Koszovót.
