Az elmúlt időszakban meghatározott megerősítő intézkedések nyomán jövő nyárra egy agilisabb és erősebb NATO tagja lesz Magyarország – mondta a honvédelmi miniszter a véderő-, katonai és légügyi attasék idei éves értekezletén.
Hende Csaba kifejtette: Európa biztonsági környezete az elmúlt egy évben jelentősen romlott. Magyarország keletről és délről is kihívásokkal néz szembe, ilyen például az ukrán válság, a Jementől Szírián és Líbián át a Száhel-térségig terjedő instabilitás és az ISIL (Iszlám Állam) tevékenysége nyomán Európába érkező növekvő menekültáradat. (Hende elmondása szerint szándékosan használta az ISIL megnevezést: sok muszlim ugyanis a vallási meggyőződésére nézve sértőnek találja a terrorszervezet Iszlám Állam elnevezését, mivel annak minden cselekedete ellentétes az iszlám vallással.)
A délen és keleten kibontakozó konfliktusok humanitárius katasztrófát okoztak, az ENSZ múlt év végi adatai szerint csak Irakban és Szíriában tizenötmillió, világszerte hatvanmillió ember kényszerült elmenekülni otthonából.
A menekülthullám hatalmas terhet ró Európára, de nem elhanyagolható az sem, hogy több európai országból és a Balkánról tömegesen csatlakoztak emberek az ISIL terrorszervezethez. Ezek a harcosok – jellemzően második, harmadik generációs muszlim gyökerű fiatalok, akik nem tudtak integrálódni Európába – visszatérve komoly fenyegetést jelenthetnek majd.
Az ISIL terjeszkedése tovább fokozza a közel-keleti államok instabilitását, a terrorszervezet elleni – az Egyesült Államok által kezdeményezett -, mostanra hatvanhárom országból álló nemzetközi koalíció eddigi erőfeszítései sikeresek voltak. Magyarország korábban lőszerekkel és pénzügyi segítséggel, és az Országgyűlés hozzájárulása nyomán a jövőben katonákkal is hozzájárul a terrorszervezet elleni küzdelemhez.
Hende az ukrán válsággal kapcsolatban kiemelte: Oroszország felrúgta az európai normákat, megsértette a nemzetközi jogot, tevékenysége és kommunikációja fenyegetést jelent Európa és a NATO számára is.
A miniszter hozzátette: a NATO példa értékű gyorsasággal és hatékonysággal reagált az ukrajnai háborúra. A tavalyi walesi NATO-csúcson megerősítő intézkedéseket fogadtak el a tagállamok. Ezek között döntöttek például a NATO gyors reagálású erőinek létszámnöveléséről, a NATO előretolt vezetésirányítási törzselemeinek kelet-európai országokba történő telepítéséről, a tervek szerint Magyarországon is lesz egy ilyen támaszpont.
Bár nemzetközi szinten jelenleg háttérbe szorult, Magyarország számára továbbra is kiemelten fontos a Nyugat-Balkán stabilitása. Hende véleménye szerint a pozitív fejlemények ellenére a térség stabilizációja még nem ért véget: Bosznia-Hercegovina, Koszovó és Macedónia is komoly kihívásokkal néz szembe.
A problémákra az euroatlanti integráció jelenti a végső megoldást. A miniszter szerint Magyarország amellett van, hogy a legfelkészültebb országok, mint például Montenegró, mielőbb csatlakozzanak a NATO-hoz, hiszen hazánk is egy erős és működőképes biztonság- és védelempolitikát folytató Európában érdekelt.
Mindemellett a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország) közötti védelmi együttműködés is kiemelkedő fontosságú. A jövő januárban felálló V4-EU-harccsoportot, de folyamatosan dolgoznak a katonai képességek megosztásán, és közös eszközbeszerzéseket is terveznek az országok.
A régióban kiemelt fontosságú szövetségesnek nevezte Olaszországot és Németországot is, amelyekkel az iraki misszióban is együttműködnek a magyar katonák. Továbbá egy olasz vezetésű újabb európai uniós harccsoportban is szerepet vállal a jövőben a Magyar Honvédség.
Beszédében Hende kitért arra is, hogy a Katonai Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (KNBSZ) kiemelkedő munkát végzett az elmúlt egy évben. A KNBSZ a legkésőbb 2017 elejére egy felújított, modern, a kor színvonalának megfelelő központi objektumban folytatja majd tevékenységét.
A katonai attasék szokásos éves, a KNBSZ Bartók Béla úti objektumában tartott rendezvényén Kovács József altábornagy, a KNBSZ főigazgatója elmondta: az értekezlet célja, hogy a honvédelmi miniszter meghatározza katonadiplomácia tevékenységével kapcsolatos elvárásait, továbbá, hogy a Honvédelmi Minisztérium, a külügyminisztérium, a Magyar Honvédség, valamint további társszervek és szolgálatok felelős beosztású vezetői első kézből adjanak tájékoztatást a külföldi országokban feladatot teljesítő katonai diplomatáknak.
