Heiko Maas német külügyminiszter hétfőn üdvözölte, hogy Törökország és Görögország csaknem öt év szünet után folytatja tárgyalásait a két ország közötti vitás kérdésekről, köztük a tengeri határokat érintő, valamint annak nyomán a földközi-tengeri energiahordozók feltárásával kapcsolatban felmerült nézeteltérésekről.
Maas a török hivatali kollégájával, Mevlüt Cavusogluval folytatott ankarai megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a török-görög tárgyalások újraindulása „az egész régió stabilitására nézve jó jel”. A török és a görög fél tudatában van, hogy a folyamat nem lesz könnyű – mutatott rá a német diplomácia vezetője, aki szerint ugyanakkor, ha a felek pragmatikusan állnak hozzá a megbeszélésekhez, található politikai megoldás.
Ankara és Athén 2002-től kezdve hatvan alkalommal ült tárgyalóasztalhoz vitás ügyeik miatt, de 2016-ban megszakadt a folyamat. Majd az utóbbi években a Földközi-tenger keleti medencéjében nagy kiterjedésű földgázmezőt fedeztek fel, amelyre több part menti ország mellett Törökország és Görögország is szemet vetett. Ankara feltáró fúrásokat végez a térségben, amelyek az Európai Unió szerint sértik a nemzetközi jogot, mert Görögország különleges gazdasági övezetének tartott vizeken zajlanak. A török vezetés ezt cáfolja, mondván a terület a kis-ázsiai ország kontinentális talapzatához tartozik.
Végül Ankara és Athén múlt hétfőn arról állapodott meg, hogy a tárgyalások újabb, immár 61. fordulóját január 25-én Isztambulban rendezik meg.
A német tárcavezető hétfőn a török-görög vita kapcsán az Európai Unió és Törökország kapcsolatáról is szólt. Jelezte: itt az ideje túllépni az elmúlt év vitáin és előre tekinteni. Kiemelte egyúttal, hogy szeretné, ha javulnának és elmélyülnének az EU-török kapcsolatok, felhasználva ehhez minden lehetőséget és potenciált.
A török külügyminiszter a sajtótájékoztatón szintén a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, de „konkrét eredményeket” is sürgetett.
Recep Tayyip Erdogan múlt kedden jelentette be, hogy Ankara kész pozitív napirendet kialakítani Brüsszellel, és újból a „medrébe terelni” a kapcsolatokat. Erdogan leszögezte: a pozitív napirend kulcsa a 2016. márciusi EU-török migrációs megállapodás frissítése, szem előtt tartva a migrációban beállt változásokat. A török államfő arra is felszólította Brüsszelt, hogy teljesítse a lassan öt éves egyezményben rögzített vállalásait, köztük a török állampolgárok schengeni vízummentességét, a vámunió kiszélesítését, valamint a török csatlakozási tárgyalások előmozdítását.
