A szlovén alkotmánybíróság jóváhagyta a hadsereg védelmi kiadásainak növelésére vonatkozó törvényt és a parlamentnek azt a döntését, amely nem engedélyezi a balközép ellenzéki pártok számára népszavazás kezdeményezését az ügyben – írta a helyi sajtó.
A testület azzal indokolta a döntését, hogy a parlament és a kormány észszerűen megindokolta a beruházások sürgősségét, és jogos volt a népszavazás elutasítása is. A nemzetgyűlés nem szavazta meg az ellenzéki pártok indítványát, amelyhez 28 ezer aláírást gyűjtöttek össze, és amelyet a törvényhozás azzal utasított el, hogy az alkotmány megtiltja népszavazás kiírását az ország védelme és biztonsága érdekében hozott sürgősségi intézkedésekkel kapcsolatos kérdésekben.
Az alkotmánybíróság szerint a felszerelések és képességek jelenlegi állapotát tekintve a szlovén hadsereg nem alkalmas katonai fenyegetés vagy biztonsági válság esetén megfelelően fellépni, és nem tudja teljesíteni a nemzetközi kötelezettségvállalásokat sem az elvárt mértékben. A bíróság úgy vélte: a helyzet megköveteli az azonnali beruházások szükségességét. Ezeket szakaszos beruházási terv alapján hosszabb idő alatt kell végrehajtani.
A szlovén parlament még tavaly novemberben fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely 780 millió euróval (280 milliárd forint) növeli az ország védelmi kiadásait az elkövetkező hat évben. A pénz legnagyobb részét páncélozott járművek vásárlására és egy közepes gyalogos zászlóalj felállítására fordítják, valamint repülőgépet és két helikoptert is vásárolnak.
A jogszabályt azonban nem szavazták meg a baloldali ellenzéki pártok, amelyek szerint népszavazást kellett volna kiírni az ügyben. Az új törvénnyel Szlovéniában az egy főre eső védelmi kiadások mintegy kétszáz euróra nőnek, ami a hasonló országokban a biztonságra szánt összegnek csak a fele. Szlovénia jelenleg a bruttó hazai termék (GDP) egy százalékát fordítja védelmi kiadásokra, ez egyike a legalacsonyabb értéknek a NATO-tagállamok között. Az elmúlt tíz évben a gazdasági válság és megszorítások miatt Ljubljana 40 százalékkal csökkentette a védelmi büdzsét.
A NATO-tagállamok 2014 szeptemberében vállaltak arra kötelezettséget, hogy a GDP két százalékát védelmi kiadásokra, azon belül pedig húsz százalékot haderőfejlesztésre fordítják.
