A távmunka lehetősége tehetné vonzóvá a biztosítási szektort a munkavállalók számára, amely ráadásul az ágazat termelékenységét is javítaná – véli az európai biztosítók szövetsége, valamint az európai biztosítási ágazat egyéb, többek között munkáltatókat tömörítő szervei.
Közös nyilatkozatot írt alá több európai szervezet február 10-én, amely a legutolsó, a távmunka eddigi legfontosabb közösségi szintű dokumentumára (Framework Agreement on Telework) épül, melyet még 2002-ben kötöttek.
A 2002-es keretmegállapodás
A megállapodás a távmunka végzés számos feltételét szabályozta a munkavállalói jogoktól, a munkaszervezésen, képzésen, eszközellátáson át a kollektív jogokig bezárólag. A keretmegállapodás bevezetőjében világossá tették, hogy a távmunkát mint a munkaszervezés korszerűsítésének egyik módját az információs társadalom egyik alapelemének tekintik, amely által jobban összeegyeztethetők a munka és az élet egyéb társadalmi vetületei, és nagyobb önállóságot kap a munkavállaló feladatai végrehajtása során.
A távmunka által emelkedhet a munka minősége, és a fogyatékkal élők munkaerő-piaci esélyei is javulhatnak. Az aláírók fontosnak tartották azonban, hogy a nagyobb rugalmasság ne menjen a biztonság rovására, és a távmunka végzőket hasonló jogok illessék meg, mint a munkavégzés hagyományos formáiban dolgozókat. A Keretmegállapodás 2002-es aláírása előtt nemzeti szinten néhány kivétellel (például Dánia és Írország), csak nagyon kevés szabályozási eszköz, például törvény és kollektív szerződés volt hatályban a távmunkáról. Ez az esemény sikeresen elindította a legtöbb tagállamban a szociális partnerek eszmecseréjét és közös intézkedéseit az új munkaforma dolgozók és munkáltatók számára egyaránt kedvező használatáról. A keretmegállapodás életfontosságú lendületet és hasznos útmutatást adott a távmunka bevezetésének és végrehajtásának egyensúlyban történő módjáról, az alapvető munkavállalói jogokat védve és szükséges rugalmasságot nyújtva.
A távmunka, vagyis a munkahelyen kívüli munkavégzés a technológia jelentős fejlődésének köszönhetően ma már jóval elterjedtebb, mint amikor a legutolsó keret-megállapodás született. Ezért született meg a mostani szektorális megállapodás, amely elismeri a munka és magánélet közötti egyensúly megteremtésének fontosságát, valamint kiemeli, hogy a távmunka lehet az, amely vonzóbbá és egyben produktívabbá teszi a biztosítási ágazatot.
A távmunka, mint munkaszervezési forma számos előnnyel jár mind a dolgozó (a munka és a családi élet jobban összeegyeztethető, rugalmas a munkaidő és nagyobb az önállóság), mind a munkáltató számára (rugalmasabb munkaszervezés, modern eredményalapú menedzsment, és magasabb dolgozói elégedettség, ami a dolgozók felelősségérzetét és termelékenységét növeli). Az ingázás csökkentése miatt időt, pénzt és stresszt is megspórolhatnak a munkavállalók, amely ráadásul a környezet szempontjából is pozitív, hiszen kevesebb ember jár munkába, amely kevesebb autót, így kisebb széndioxid-kibocsátást jelent az utakon.
A dokumentum azt is kiemeli, hogy a távmunkához a munkáltató és a munkavállaló beleegyezése, akarata is szükséges, amely munkaforma ráadásul nem minden munkatípus esetében alkalmas.
Az európai biztosítási ágazat szociális partnerei felszólították tagjaikat, valamint az érdekelt feleket, hogy vizsgálják meg saját gyakorlatukat a távmunka terén, a mostani közös nyilatkozat fényében, amely az európai biztosítási szektor szociális partnereiből, vagyis a munkáltatók és munkavállalók képviselőiből álló bizottságban – Insurance Sectoral Social Dialogue Committee (ISSDC) – lefolytatott viták eredményeként jött létre.
Az ISSDC munkáltatói küldöttségébe az Insurance Europe, a Kölcsönös Biztosító Társaságok Európai Szervezete (AMICE), az Európai Biztosításközvetítők Szövetsége (BIPAR) delegáltak embereket, de a nyilatkozatot az UNI Europa, a szolgáltató szektorban dolgozó munkavállalók szakszervezeti szövetsége is aláírta.
A távmunka, a rugalmas munkaidő, vagy az intrapreneurship (belső vállalkozás) fogalmait ma már egyre gyakrabban használjuk, halljuk az üzleti életben. Ezzel párhuzamosan a cégek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az ügyfél-központúságra, az ügyfél-élmény javítására. Vajon a boldog munkavállalók nem eredményeznek elégedettebb ügyfeleket is?
De hogyan lehet boldogabbá tenni a munkavállalókat? Szakértők szerint ez egy folyamat, ami azzal kezdődik, hogy minél több tehetséget kell bevonzani, majd a munkavállalók élményét is javítani kell, nagyjából ugyanazokkal a módszerekkel, ahogy az ügyfél-élményt is javítani lehet. A belső vállalkozások (intraprenerurship) előmozdításával például a munkavállalói piramis legaljáról lehet innovációt elindítani, amely pozíció ráadásul a legközelebb áll az ügyfél-pozícióhoz.
A sikeres innovációs folyamatok alapja az interakció. A munkavállalói kreativitás elősegítéséhez elengedhetetlen egy olyan platform kialakítása, ahol kapcsolatba léphetnek egymással, megoszthatják ötleteiket, együtt tudnak dolgozni másokkal a világ bármely pontjáról, bármilyen készülékről, legyen szó számítógépről, mobilról vagy tabletről.
A boldog, innovációra nyitott munkavállalók tehát stratégiai fontosságúak a cégek számára.
Forrás: Biztosítási Szemle