Németország több tartományában felgyorsítják a koszovói menedékkérők ügyének elbírálását, mert a balkáni országból érkezők számának nagymértékű emelkedése túlterheli a menekültügyi ellátórendszert.
A koszovói állampolgárok menedékjog iránti kérelmeit ezentúl elsőbbséggel kezelik és 14 napon belül elbírálják a négy leginkább érintett tartományban, Bajorországban, Baden-Württembergben, Észak-Rajna-Vesztfáliában és Alsó-Szászországban – állapodtak meg pénteken a szövetségi belügyminiszter és a 16 tartomány szakminiszterének tanácskozásán
A kérelmeket eddig jellemzően több hónap alatt bírálták el. Az átfutási idő csökkentése céljából a koszovói menedékkérőket nem az önkormányzati működtetésű intézményekben szállásolják el, hanem a tartományi kormányok által üzemeltetett befogadó állomásokon, és ezekben az intézményekben bővítik a illetékes bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) személyi állományát.
A belügyminiszterek telefonkonferenciáján abban nem jutottak megállapodásra, hogy Koszovót átsorolják-e az úgynevezett biztonságos származási országok közé. Az ilyen országok állampolgárainak kérelmét a BAMF rendszerint elutasítja, arra hivatkozva, hogy a kérelmezőt a hazájában nem éri üldöztetés.
Az átsorolást főleg a bajor kormány sürgeti, és azt várja az intézkedéstől, hogy gyorsabb lesz az ügyintézés és Koszovóban felismerik, hogy nem érdemes próbálkozni az illegális bevándorlással.
Az ellenzéki Zöldek szerint az átsorolás nem javít a helyzeten, ezt mutatja, hogy a Szerbiából, Bosznia-Hercegovinából és Macedóniából érkező menedékkérők száma nem változott számottevően, holott a törvényhozás tavaly ősszel biztonságos származási országnak nyilvánította a három balkáni államot. „Nem befolyásolja a hazájukat elhagyni akaró emberek motivációját, ha máshogy címkézzük az országukat” – mondta Luise Amtsberg, a Zöldek menekültügyi szakpolitikusa egy pénteki lapinterjúban.
Ugyanakkor a szövetségi kormány bevándorlási, menekültügyi és társadalmi integrációért felelős államminisztere, Aydan Özoguz ugyancsak egy pénteki lapinterjúban hangsúlyozta: „mindenkinek tudnia kell, aki Koszovóból hozzánk jön, hogy nincs esélye a menedékjog megszerzésére, ha nem éri politikai üldöztetés”.
Németországban tavaly 60 százalékkal, az egy évvel korábbi 127 ezerről 203 ezerre emelkedett nőtt a menedékjogi kérelmek száma. A hullám januárban tovább emelkedett, az év első hónapjában 20 042 kérelmet regisztráltak, ami decemberhez képest 22.9 százalékos, az egy évvel korábbihoz képest 73,1 százalékos növekedés.
A kérelmezők között igen jelentős a balkáni országokból, különösen a Koszovóból érkezők aránya. A BAMF adatai szerint januárban 3630 koszovói állampolgár nyújtott be kérelmet, ami csaknem a duplája a decemberi 1956-nak.
Ugyanakkor ennél nagyságrendekkel többen vannak, akik már Németországban tartózkodnak, de még nem adtak be kérelmet. Őket egy másik nyilvántartásban, az úgynevezett Easy-rendszerben regisztrálják a hatóságok. A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) pénteki beszámolója szerint január 1-je és február 12. között több mint 18 ezer koszovói állampolgár került be a rendszerbe.
A berlini vezetés megítélése szerint a koszovóiak nem valamilyen – politikai, vallási, nemzetiségi hovatartozáson alapuló – üldöztetés miatt, hanem gazdasági okokból, mindenekelőtt a szociális juttatások megszerzése céljából utaznak Németországba – írta a FAZ, kiemelve, hogy Berlinben a menekülthullám további emelkedésével számolnak.
Korábban főleg hátrányos helyzetű rétegek, kisebbségek tagjai hagyták el Koszovót, újabban viszont már középosztálybeliek is menekülnek az országból, és embercsempész bandák arra bíztatnak mindenkit, hogy Németországot célozzák meg. Német diplomaták igyekeznek fellépni a Németországot „népszerűsítő” kampánnyal szemben, próbálják terjeszteni azt az információt, hogy a német hatóságok működő demokráciaként tartják számon Koszovót és ezért nem adnak menedékjogot koszovói állampolgároknak, de ezek az erőfeszítések egyelőre szinte teljesen hatástalanok – írta a FAZ.
A BAMF kimutatása szerint tavaly 0,1 százalék volt az elfogadott menedékjogi kérelmek aránya a koszovói állampolgárok körében.
Forrás: MTI
