A válság ellenére 2008-2012-ben 17 százalékkal több nagy hagyományos fegyvert adtak el világszerte, mint 2003-2007-ben – állapította meg a legtekintélyesebb szervezet, a Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI). Tavaly kiadott jelentése hagyományaihoz híven öt éves periódust ölel fel, ami lehetővé teszi az áttekintést, függetlenítve azt egyes rövidebb időszakok háborús eseményeitől.
A tanulmány szerint a vizsgált időszakban a világ öt legnagyobb fegyverexportőre az Egyesült Államok, Oroszország, Németország, Franciaország és Kína, amely most először kerül be a vezető csoportba, kiütve onnan Nagy-Britanniát, a hidegháború vége óta először változtatva a rangsoron. Ezek az országok adták a világ fegyverexportjának 75 százalékát. Az öt legnagyobb importőr India, Kína, Pakisztán, Dél-Korea és Szingapúr volt, amelyek a vásárlások 32 százalékát eszközölték. Ázsiáé és Óceániáé volt a fegyverbehozatal 47 százaléka, a Közel-Keleté 17, Európáé 15, az amerikai kontinensé 11 és Afrikáé 9 százalék. A fegyverek forgalma Ázsiában és Afrikában jelentősen nőtt, míg Európában és a Közel-Keleten csökkent.
A versenyben továbbra is fölényesen vezet az Egyesült Államok, fegyverexportjának legnagyobb piaca Ázsia és Óceánia 45 százalékkal, a Közel-Keletre irányult a kivitel 27 és Európába 18 százaléka. Az export értékének 62 százalékát tették ki a vadászgépek, köztük az első leszállított F-35-ösök. Irak és Afganisztán az amerikai csapatok kivonásával párhuzamosan növelte vásárlásait, és az USA kivitelének 4-4 százalékát adták. Beszerzéseikben jelentős számú, belbiztonsági célokra rendelt könnyű páncélozott jármű szerepelt, de Irak páncélosokat is kapott, és rendelt 36 darab F-16-os vadászgépet.
Az orosz fegyverexport 65 százaléka irányult Ázsiába és Óceániába, ezt követte Afrika 17 és a Közel-Kelet 9 százalékkal. A legnagyobb megrendelő 2008-2012-ben is India volt, azt követte Kína és Vietnam. Az orosz kivitel sztárjai is a repülőgépek (46 százalék) és a rakéták (20 százalék) voltak. Különösen jól szerepeltek a helikopterek: 343 Mi-17-est szállítottak 26 országnak. A tavalyi orosz fegyverexportban továbbra is a vadászgépek szerepe volt a meghatározó – a kivitel 40 százalékát adták. Utánuk következtek a szárazföldi erők számára készült harceszközök 28, a légvédelmiek 16 és a haditengerészetiek 13 százalékkal. A legjobban a Szuhoj Szu-27/30 Flankerek és a Mikojan MiG-29 Fulcrumok, a Mil Mi-24/35 csatahelikopterek, a Mi-17-es szállító helikopterek és a Kamov Ka-28/31 haditengerészeti helikopterek fogytak. Tavaly Oroszország fegyverexportjának értéke az előző évit 12 százalékkal meghaladva 15,7 milliárd dollár volt, ennél csak az Egyesült Államok adott el több hadfelszerelést.
A német fegyverek kivitele az előző periódushoz képest 8 százalékkal csökkent, miután az évszázad elején kötött néhány nagy szállítási szerződés kifutott. Az export 35 százaléka más európai országokba irányul, a második helyen áll 31 százalékkal Ázsia és Óceánia, valamint az amerikai államok (17 százalék). Nagyok a remények a Közel-Kelettel kapcsolatban, ahová csak a német export 14 százaléka került, de óriási üzletek vannak kilátásban – Szaúd-Arábia 600-800 Leopard-2A7-es harckocsi és több száz páncélozott csapatszállító megvásárlását fontolgatja, és Qatar is 200 darabot rendelne a Leopardokból.
A francia fegyverexport a németnél is drasztikusabban, 18 százalékkal zuhant. Fegyvereinek többsége az Ázsia-Óceánia piacon kelt el (54 százalék), európai országok vették meg 14 és Afrika 13 százalékát. Párizs esetében is nagy szerződések kifutása volt a visszaesés oka, de hosszú és drága lista vár még teljesítésre. Tíz tengeralattjáróval tartoznak Brazíliának és Indiának, 7 fregattal Malajziának és Marokkónak és 175 vadászgéppel Indiának.
Az öt vezető exportőr közé betört Kína a nemzetközi fegyverkereskedelemben való részesedését 2-ről 5 százalékra emelte, kivitelének 162 százalékos növelésével. Ázsia és Óceánia szerepe uralkodó – ez a térség vásárolta meg az exportált kínai fegyverek 74 százalékát, a legnagyobb importőre Pakisztán (55 százalék), és ez évekig így is fog maradni, köszönhetően a megrendelt nagy számú vadászgépnek, tengeralattjárónak és fregattnak. Ehhez képest szinte elenyésző, hogy egész Afrikára jut az export 13 százaléka.
Érdekesség, hogy csak a 2013-as eladásokat tekintve Izrael a hatodik lett a globális ranglistán az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Oroszország, Kína és Németország mögött, megelőzve Franciaországot és Olaszországot. Tavaly kivitele rekord magasságúra, 7,47 milliárd dollárra emelkedett, vezető piaca az eladások 50 százalékával, 3,7 milliárd dollárral Ázsia, elsősorban India. A vezető izraeli exportcikkek a rakétatechnológia és a légvédelem eszközei, ezek adják a kivitel 25 százalékát. Ezen belül folyamatos bevételt hoz az Indiával kötött 1,4 milliárd dolláros szerződés az IAI Barak-8-as haditengerészeti lég- és rakétavédelmi rendszer szállítására. Meglepő módon a Vaskupola rakétavédelmi rendszer – amely sikerrel vizsgázott a gazai konfliktusban – egyelőre nem vonzott vásárlókat, bár a hírek szerint Szingapúr vett belőle, de a városállammal kötött szerződéseket az izraeliek szigorúan titkosan kezelik. Ugyancsak meglepő, hogy a leghíresebb izraeli haditechnikai exportcikk, a pilóta nélküli felderítő repülőgépek (UAV) a kivitelnek csak 3 százalékát adják. A haditechnikai cikkek belső piaca túl kicsi és szegény volna az ország hadiiparához, amely így termelésének 75 százalékát exportálja.
Forrás: Biztonságpiac.hu
Szerző: Barabás T. János
(A cikk a Biztonságpiac 2013 évkönyvben jelent meg 2014 februárjában.)
