Európa katonai kiadásai 2022-ben meghaladták a hidegháború végén elért szintet; az elmúlt harminc év viszonylatában rekordmértékű növekedéshez meghatározóan hozzájárult Oroszország ukrajnai inváziója – közölte az AFP nyomán az Agerpress.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) szerint a globális katonai kiadások új csúcsot értek el tavaly: az összesen 2240 milliárd dollár a globális GDP 2,2 százalékát tette ki.
A tavalyi volt zsinórban a nyolcadik év, amikor globális szinten nőttek a katonai kiadások. Ezeket egyrészt az ukrajnai háború pörgeti fel – hiszen védelmi költségvetésük növelésére ösztönzi az európai országokat -, másrészt pedig a még megoldatlan, sőt egyre fokozódó kelet-ázsiai feszültségek, amelyeket a Kína, illetve az Amerikai Egyesült Államok és ázsiai szövetségesei közötti ellentétek idéztek elő – nyilatkozta az AFP-nek a jelentés egyik társszerzője, Nan Tian kutató.
Az ukrajnai orosz invázió fémjelezte 2022-es évben az európai kiadások – inflációval kiigazítva – 13 százalékkal nőttek az előző 12 hónaphoz viszonyítva – derül ki a jelentésből. Ez a legnagyobb arányú növekedés az elmúlt harminc év viszonylatában, és egyúttal azt is jelenti, hogy a katonai kiadások visszatértek a berlini fal leomlásának évében, 1989-ben jegyzett szintre. „Erre a hidegháború végétől nem volt példa” – fogalmazott Tian.
A SIPRI adatai szerint csak Ukrajna hétszeresére, a GDP-jének egyharmadát kitevő 44 milliárd dollárra növelte katonai kiadásait. Ebbe a több tíz milliárd dollár értékű külföldi fegyveradományokat nem számolták bele. Oroszország kiadásai az intézet becslése szerint 9,2 százalékkal nőttek.
„A két háborúzó nemzetet nem számolva is nőttek a katonai kiadások Európában” – jegyezte meg Tian. Az európai országok kiadásai 2022-ben elérték a 480 milliárd dollárt, azaz tíz év alatt már több mint egyharmadával nőttek, és ez a tendencia várhatóan tovább gyorsul a következő tíz évben. A SIPRI kutatójának becslései szerint előfordulhat, hogy a 2022-eshez hasonló mértékű növekedés tanúi leszünk a következő néhány évben.
Az 1990-es években jegyzett erőteljes visszaesés után a 2000-es évektől ismét emelkedni kezdtek a globális katonai kiadások. Ezeket kezdetben Kína jelentős katonai beruházásai, majd a Krím 2014-es annektálása után az Oroszországgal kiújult feszültségek pörgették fel.
Az USA és Kína költ a legtöbbet
A globális katonai kiadások 39 százalékát az Egyesült Államok adta, a második helyen Kína áll 13 százalékkal. A két ország tehát együtt a világ katonai kiadásainak több mint felét adta. A további sorrend Oroszország (3,9 százalék), India (3,6 százalék) és Szaúd-Arábia (3,3 százalék).
„Kína jelentős összegeket fektet be haditengerészeti erőibe, hogy növelje hatókörét Tajvan felé, és nyilvánvalóan a Dél-kínai-tengeren túlra is” – mondta Tian. Japán, valamint Indonézia, Malajzia, Vietnam és Ausztrália is igyekszik tartani a lépést.
Az európai országok közül katonai kiadások tekintetében az Egyesült Királyság foglalja el a legelőkelőbb pozíciót, a hatodik helyen áll a világon (a globális kiadások 3,1 százalékát adja), megelőzve Németországot (2,5 százalék) és Franciaországot (2,4 százalék). Ezek a számadatok az Ukrajnának nyújtott adományokat is magukban foglalják.
Az Egyesült Államok után a második legnagyobb adományozó ország, Nagy-Britannia „hagyományosan többet költ védelemre, mint Németország és Franciaország, és többet is adományozott, mint Németország és Franciaország” – mutatott rá Tian. Lengyelország, Hollandia és Svédország azon államok közé tartoznak, amelyek az elmúlt évtizedben a legnagyobb mértékben növelték katonai beruházásaikat. Magyarázatul szolgál a védelmi kiadások növekedésére a modern és rendkívül drága fegyverek beszerzése is. F-35-ös vadászrepülőgépből például Finnország 64 darabot vásárolt tavaly.
A múlt hónapban ugyancsak a SIPRI által közölt jelentés arra mutatott rá, hogy az európai fegyverimport 2022-ben csaknem megduplázódott (93 százalékkal nőtt), amihez az Ukrajnába irányuló szállítmányok járultak hozzá meghatározó módon. Ukrajna így a világ harmadik legjelentősebb célországává vált.
