A Utah állambeli Bluffdale közelében építi fel monstre kémközpontját az Amerikai Egyesült Államok nemzetbiztonsága (NSA) – adta hírül a Wired magazin. Az NSA egy volt dolgozója lerántotta a leplet az ügynökség tevékenységéről: lényegében a teljes amerikai kommunikációs forgalmat évek óta figyelik, rögzítik és elemzik.
Az NSA új központjának célja: lehallgatni, megfigyelni, dekódolni, elemezni és tárolni a globális kommunikáció lehető legnagyobb részét. A Utah Data Center elnevezésű komplexum felépítése mintegy kétmilliárd dolláros beruházást jelent, a bluffdale-i Nagy Testvér a tervek szerint 2013 szeptemberében kezdi meg működését.
A központ szerverein keresztül számtalan kommunikációs csatorna átfolyik majd, a magáncélú e-mailektől kezdve a mobiltelefonhívásokon és a Google kereséseken át a legszemélyesebb adatokig, beleértve a parkolócédulákat, az útvonalterveket, de még a könyvesbolti számlákat is.
A kémközpont felépítésének ötlete az első Bush-adminisztráció alatt, akkor még a „totális információ tudatosság” elnevezésű projektben merült fel először hivatalosan, ám a kongresszus 2003-ban elvetette a javaslatot a magánszféra megsértése elleni tiltakozások miatt.
A Utah Data Center több mint adatközpont – állítja az NSA „Stellar Wind” nevű lehallgatási programjának egy volt dolgozója. A bluffdale-i központnak lesz egy olyan funkciója is, amelyet mindeddig titokban tartottak, mégpedig a kódtörés. Ez kritikus fontosságú, mivel az adatok többsége, amelyeket a központ kezel – így a pénzügyi információk, részvénytranzakciók, üzleti megállapodások, külföldi katonai és diplomáciai titkok, jogi dokumentumok, valamint a magánszemélyek bizalmas kommunikációja -, szinte teljes egészében kódolt információt jelent. A kódelemzésben pedig az NSA az elmúlt években több, nagy jelentőségű áttörést is elért – mondta a Wirednek az ügynökségnél több évtizeden át matematikus-kódfejtőként dolgozó William Binney. Más szavakkal: mindenki célpont, mindenki, aki kommunikál, célpont.
A hatalmas mennyiségű adat elemzése előtt azonban össze is kell gyűjteni az információkat: az ügynökség az elmúlt években soha nem látott „építkezésbe” kezdett. Az NSA titkos elektronikus megfigyelő termeket épített a főbb amerikai távközlési szolgáltatóknál – ezek a magas biztonsági fokozatú termek azok a pontok, ahol az ügynökség rácsatlakozik az amerikai kommunikációs hálózatra. A lehallgatási-megfigyelési gyakorlatra még Bush elnök ideje alatt derült fény, azonban a nemzetbiztonsági ügynökség azóta sem ismerte el hivatalosan.
A külön engedélyt nem igénylő lehallgatások és megfigyelések „kontúrja” már régóta látszik, köszönhetően annak, hogy az NSA titokban és törvényellenesen megkerülte a külföldi hírszerzői megfigyelésekkel foglalkozó bíróságot (Foreign Intelligence Surveillance Court), valamint annak, hogy az ügynökségi program keretében amerikai telefonok és emailek millióit hallgatták le és figyelték meg. A program kiteljesedésére az amerikai hírszerzési törvény (FISA) 2008-as kiegészítése adott lehetőséget. Azok a távközlési szolgáltatók, amelyek résztvettek az illegális tevékenységben, védettséget kaptak az ügyészségi és egyéb törvényességi eljárásokkal szemben. Mostanáig azonban egy dolog titokban maradt: a kémprogram valódi dimenziója.
William Binney a Wirednek elmondta: az ügynökségnek az Egyesült Államok partjainál kellett volna kiépítenie a távközlési hálózatokra települt megfigyelő berendezéseit – abban a több mint kéttucat távközlési csomópontban, ahol az optikai kábelhálózatok belépnek az országban. Az NSA-nek erre voltak jogosítványai, azonban így csak a nemzetközi kommunikációt figyelhette volna meg. Törvényi jogosítványai csupán erre a tevékenységre szóltak. Ezzel szemben az NSA országszerte a főbb távközlési csomópontokban hozta létre a megfigyelő termeket, sőt, az ügynökség nem állt meg a földi kommunikációs hálózatok megfigyelésénél és a műholdakat is ellenőrzése alá vonta. Ennek érdekében megfigyelik az AT&T nagy teljesítményű földi állomásait, műholdvevőit is.
Binney szerint az NSA lehallgatási programja alkotmányellenes volt, de ez az ügynökségnél senkit nem érdekelt. A Stellar Wind nevű program kezdetben 320 millió mobilhívást rögzített naponta, amely nagyjából 73-80 százaléka az NSA teljes nemzetközi aktivitásának, és amely azóta is egyre csak nő.
A programban kifinomult szoftveres eszközök is segítették az NSA-t – elég csak arra gondolni, hogy képes az internetes forgalom folyamatos figyelésére, márpedig fénysebességgel, 10 Gbps széles sávon áramló adatfolyamról van szó. A megfigyelő szoftvert a Narus nevű cég fejlesztette – ez a vállalat ma már a Boeinghez tartozik -, az NSA marylandi székházából pedig a távolból is irányítani tudják a szoftver „csápjait”. A szoftver minden gyanús kommunikációs elemet automatikusan továbbít a nemzetbiztonsági ügynökségnek.
A megfigyelés hatósugara pedig folyamatosan nő. Binney szerint, ha egyszer egy név bekerül a Narus adatbázisába, akkor onnantól az adott ember teljes kommunikációs aktivitását – indított és fogadott hívásait, emailjeit, üzeneteit, online foglalásait stb – automatikusan rögzítik és elemzik az NSA-nél. Ha pedig az ügynökség rácsatlakozott a kommunikációra, akkor megkezdődik az adatbányászat is, és minden, amit a célszemély tesz – legyen szó pénzügyi tranzakcióról, vagy utazásról – megjelenik a személyes grafikonján, az NSA pedig egyre árnyaltabb képet alkothat az ember személyiségéről.
Mindeddig a Stellar Wind programban az egyik legféltettebb titoknak számított, hogy az NSA engedély nélkül férhet hozzá az AT&T szinte kimeríthetetlen információs bázisához, vagyis az ügynökség emberei korlátlanul böngészhetnek bárki hívásinformációi között, legyen szó belföldi vagy nemzetközi kommunikációról. Az AT&T 2007 óta csak 2,8 ezer milliárd felvételt rögzített egy adatbázisban. Az AT&T mellett egyébként a Verizon nevű távközlési szolgáltató is a program része volt.
Adrienne J. Kinne, aki az NSA georgiai központjában lehallgatóként dolgozott, a magazinnak elmondta: 9/11 után lényegében minden szabályt félresöpörtek és minden létező indokot megtaláltak az ügynökségnél arra, hogy megfigyelhessék az állampolgárokat.
Forrás: Wired
