Légi közlekedés: a biztonság a csomagolásnál kezdődik

“Csomagdézsmálás” miatt tavaly összesen 121, az idei első két hónapban pedig már 25 alkalommal érkezett feljelentés a Reptéri Rendőri Igazgatósághoz – tudta meg a Biztonságpiac.hu. Bár a légiközlekedésben zárt láncú kamerák (CCTV) tömkelege kíséri figyelemmel a csomagokat, a poggyászban hagyott értékekért a tulajdonoson kívül senki nem vállalhat felelősséget.

 

Az Ipsos nemrég közzétett közvélemény-kutatási eredményei szerint a fiatalok több mint egyharmada vállalna munkát külföldön. Hogy hányan vannak azok, akik mostanában útnak is indultak, arról hivatalos adatok ugyan nem jelentek meg, de a külföldön munkát vállalók száma egyértelműen emelkedik. Triviális intelem számukra, hogy ne csupán az új környezetben ügyeljenek fokozottan értékeikre, hanem már az utazás során sem árt az óvatosság. (Lapunk egy olvasója nemrégiben azzal kereste meg szerkesztőségünket, hogy a célállomáson fedezte fel: a repülőút során eltűnt a külföldi albérletre szánt pénze.)

Ha repülőgéppel utazunk, csomagjaink nincsenek a szemünk előtt, ezért értékeket, pláne készpénzt sose adjuk fel a poggyászban. Erre egyébként a légitársaságok is minden esetben felhívják a figyelmet, sőt, azt meg is tiltják – jelezte a Biztonságpiac.hu érdeklődésére Hardy Mihály, a Budapest Airport Zrt. kommunikációs igazgatója.

A biztonság kérdése ezzel még nincs letudva – a poggyászokat „utaztató” földi kiszolgáló (ground handling) cégeknél sem. (Magyarországon jelenleg három ilyen kiszolgáló szervezet működik: a Celebi Ground Handling, a Malév Ground Handling és a Menzies Aviation.) A bőröndök, táskák útját kamerák kísérik végig attól kezdve, hogy az utas a check in pultnál átadja a légitársaság (vagy szerződött partnere) személyzetének, egészen addig, amíg át nem veszi a célállomás repterén a futószalagról. Felvételek készülnek tehát a kiszolgáló szervezet, illetve az automata csomagosztályozó rendszer munkájáról is, ugyanúgy, ahogy a csomagrakodókéról is.

A rakodók ellenőrzése elsősorban a munkáltatójuk feladata, ezen felül ha az adott munkavállaló biztonsági területre lép, biztonsági ellenőrzésen esik át – ez a biztonsági zónában dolgozó minden repülőtéri kollégára egyformán vonatkozik – tájékoztatta lapunkat Hardy Mihály. További ellenőrzést jelent, hogy a csomagosztályozás teljes folyamata CCTV rendszeren át megfigyelhető, ellenőrizhető, a csomagrakodást egy külön, független biztonsági cég kézikamerával és személyes ellenőrzéssel követi nyomon. Számos légitársaságnál még a gépek csomagtere is be van kamerázva a biztonságos poggyászkezelés érdekében.

Mindazonáltal Török Zoltán rendőr alezredes, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (RRI) igazgatója megkeresésünkre elmondta: a lopások elkövetésére leginkább repülőgép rakterében van lehetősége a rakodó személyzetnek. A poggyászok fosztogatását végző személyek többnyire nem egyedül követik el cselekményüket, megkönnyíti az elkövetést, ha valaki a figyelő szerepét is betölti a bűncselekmény lebonyolításakor.

Az utasok „poggyászdézsmálásával” kapcsolatban 2011-ben összesen 121, az idei első két hónapban eddig 25 alkalommal kapott az RRI feljelentést.  A “poggyászból történő érték-eltulajdonítás” már büntetőjogi kategóriát jelent. Nyomozást a tavalyi évben 97 esetben indítottak, összesen 38 személyt gyanúsítottként hallgattak ki.

Arról természetesen Török Zoltán sem tud adatokkal szolgálni, hogy a kárt szenvedett utasok hány százaléka tesz jogi lépéseket, azonban egy, a reptér működését jól ismerő forrásunk szerint sokan az információ hiányában, vagy az értékek biztonságba nem helyezése miatt önmagukat hibáztatva, esetleg a hivatalos ügyintézés bürokratikus útvesztőit körüllengő bizalmatlanság miatt nem járnak ügyük végére, és inkább lemondanak elvesztett értékeikről.

Bár külföldre érkezéskor egy rendőrségi nyomozás a kelleténél – vagy az “elviselhetőnél” – akár hosszabb időt is igénybe vehet, azonban ha fontos értékünk, esetleg sok pénzünk tűnik el, érdemes haladéktalanul hivatalos útra terelni az ügyet – mind itthon, mind külföldön. Már csak azért is érdemes a hatóságokhoz fordulni, mert – mint azt forrásunk is állítja – több, a csomagokat valamely munkafolyamat során érintő kéz éppen a következmények hiánya miatt veszi a bátorságot a fosztogatásra, a dézsmálásra.

Forrás: Biztonságpiac.hu
Szerző: Kalmár Tibor

Kapcsolódó cikkeink

Leave a Comment