Korábbi előzetes közlésének megfelelően megindította az Európai Bizottság a Magyarország elleni két kötelezettségszegési eljárást az EU Bíróságánál a bírák kötelező nyugdíjazásának, valamint az adatvédelmi felügyelő hatóság függetlensége állítólagos megsértésének ügyében – közölte a távirati iroda az EU legfőbb bírói testületének tájékoztatása alapján.
A javaslattevő-végrehajtó jogkörű brüsszeli bizottság április 25-én jelezte, hogy ezt a két kérdést bíróság elé viszi, mert számára nem voltak elfogadhatóak a kifogásaira adott magyar kormányzati válaszok.
Az Európai Bizottság eredetileg három kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen még januárban, Budapestre küldött hivatalos értesítés formájában. Ezt követte a második szakasz, az úgynevezett indoklással ellátott vélemény kifejtése, még szintén a magyar hatóságoknak címezve. A harmadik kérdésben, a jegybanki függetlenség témakörében azonban a bizottság utóbb jelezte, hogy a kilátásba helyezett magyar jogszabályi változtatások elfogadása esetén kész elállni az eljárás harmadik bírósági, szakaszának megindításától.
Az Európai Unió Bíróságának mostani közlése pusztán azt tartalmazta, hogy bírák nyugdíjazása és az adatvédelmi hatóság függetlensége ügyében megérkezett az Európai Bizottság beadványa, és azt C-286/12, illetve C-288//12 sorszámon iktatták – azt nem, hogy ezekben az ügyekben mikor várható az első bírósági eljárási cselekmény. Az Európai Bizottság mindenesetre azt közölte áprilisban, hogy a bírói nyugdíjkorhatár ügyének sürgősséggel történő elbírálását fogja kérni.
A bírák nyugdíjazását illetően az EU javaslattevő-végrehajtó testülete – amelynek egyik feladata, hogy az uniós szerződések betartásán őrködjön – szóvá tette: mivel Magyarországon 70-ről 62 évre szállították le a bírák, ügyészek és közjegyzők szolgálati viszonyának felső korhatárát, az intézkedés végrehajtásának a következményeként csak idén 236 bíró szolgálati viszonya szűnne meg. Brüsszel szerint az új rendelkezések emellett – az életkoron alapuló hátrányos munkahelyi megkülönböztetés uniós tilalmára figyelemmel – „objektív indokok nélküli változtatást jelentenek egy hivatás képviselőinek szolgálati viszonyára vonatkozó kötelező felső korhatár tekintetében”.
Az adatvédelmi hatóság függetlenségét illetően az időközben megtörtént magyar törvénymódosítás nyomán a bizottság tapasztalt előrelépéseket, de továbbra is úgy véli, hogy a korábbi intézmény elnökének elbocsátása uniós jogba ütközik. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság létrehozásával Magyarország „idő előtt megszüntette a 2008 szeptemberében kinevezett korábbi magyar adatvédelmi biztos hat évre szóló megbízatását, amely csak 2014 szeptemberében járt volna le. A nemzeti adatvédelmi felügyelő hatóság személyi függetlensége, amely magában foglalja a hivatalból történő elmozdítással szemben a megbízatás ideje alatt érvényesülő védelmet is, az uniós jog alapvető követelménye. A nemzeti adatvédelmi hatóság átszervezése nem indok az e követelménytől való eltérésre” – érvelt áprilisi közleményében az uniós testület.
Péterfalvi: a NAIH független
Péterfalvi Attila szerint az új adatvédelmi intézmény független, és hatóságként hatékonyabban tud működni, mint a korábbi ombudsmani modellben. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke múlt pénteken egy budapesti szakmai fórumon arról is beszélt, hogy szerinte a jelenlegi jogi szabályozás több pontján módosítani kellene, az uniós jogalapoknak megfelelően.
A NAIH elnöke hivatalának működéséről az úgynevezett belső adatvédelmi felelősök előtt beszélt első közös fórumukon. (Az idén hatályba lépett új adatvédelmi törvény szerint belső adatvédelmi felelősöket kell kinevezni az országos hatósági, munkaügyi vagy bűnügyi adatállományt kezelő adatkezelőknél és adatfeldolgozóknál, a pénzügyi szervezeteknél, az elektronikus hírközlési és közüzemi szolgáltatóknál.) Péterfalvi Attila úgy fogalmazott, egyáltalán nem kell szégyenkezni a 2012 januárja óta működő új magyar adatvédelmi intézmény, a NAIH függetlensége miatt, és kifejezetten károsnak és minden jogalapot nélkülözőnek tartja azokat a kijelentéseket, amelyek a hatóság függetlenségét kétségbe vonják. A hivatala függetlenségét érintő kritikákra válaszul arra hívta fel a figyelmet, hogy a NAIH autonóm államigazgatási szerv, és törvény tiltja a hatóság működésébe való mindennemű beavatkozást. „Sokan szeretnének olyan független hatóságban dolgozni, mint amilyen a NAIH” – fűzte hozzá. Az adatvédelmi hatóság felállítása szerinte azért volt szükséges, mert gyenge volt a korábbi ombudsmani modell, amelyben az ombudsman csak személyes tekintélyével, presztízsével tudta álláspontját érvényesíteni, nem pedig erős hatósági eszközökkel, mint most a NAIH-ban.
A hatóság elnöke azt mondta, a hatósági szerepkör hatásosabb modell a jogvédelem szempontjából, mint az ombudsmani. Jelezte ugyanakkor, hogy a NAIH-nak nem csak hatósági eljárási lehetősége van, nála maradt a korábbi ombudsmani típusú vizsgálati lehetőség is. Péterfalvi Attila a fórumon utalt arra is, hogy korábban nem volt szabályozva a belső adatvédelmi felelősökkel a kapcsolat, de a jövőben rendszeresek lesznek ezek a találkozások. Az új szabályozásra utalva azt mondta, az adatvédelmi törvény kiemelten fontosnak tartja a magánszféra védelmét, ezért a NAIH elsődlegesen azt vizsgálja, hogy az érintetteknek a magánszférája sérül-e az adatkezelés során. Péterfalvi Attila a hatályos szabályozással szemben kritikát is megfogalmazott. Közölte, ő maga nem elégedett, mert szerinte a jogalkotó nem mert elég mélyre nyúlni, és nem merte vállalni, hogy az Európai Unió jogalapjait teljes egészében átvegye. Jelezte ugyanakkor, hogy született már egy bírósági ítélet, amely szerint joggal lehet hivatkozni a nemzeti bíróságok előtt az uniós jogalapokra. A NAIH elnökének a fórumon ismertetett „kritikai észrevételei” közé tartozik, hogy a hatóság jelenleg nem indíthat hivatalból vizsgálati típusú eljárást, továbbá több fogalom pontosításra szorul, valamint jelezte azt is: kérdések vetődnek fel a külföldre történő adattovábbítás körében. Révész Balázs, a NAIH vizsgálati főosztályának a vezetője a közérdekű adatok nyilvánosságát érintő változásokkal összefüggésben arról beszélt, hogy az üzleti titok és az üzleti érdek értelmezése „hosszú töprengéseket” okoz nekik. Arra mutatott rá, hogy a nyilvánosság mindenekelőtt érvényesítendő és nagyon fontos elvárás, ugyanakkor adódhatnak „fejtörést” okozó helyzetek. Ezek között említette, hogy amikor állami cégek kívánnak beszállni egy versenybe, nem érheti őket hátrány csupán amiatt, hogy minden üzleti adatuk – a törvényre való hivatkozással – megismerhetővé válik.
Forrás: BP-összeállítás/MTI
