Az algériai energiahordozó-kitermelő létesítmények eddig viszonylag jól védettnek számítottak, így az ország keleti részén működő Amenasz földgázkitermelő létesítmény megtámadása és az azt követő túszdráma fordulópontnak bizonyulhat a térségi kitermelés biztonsága szempontjából – vélekednek londoni iparági szakelemzők.
A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays, amely rendszeresen állít össze befektetők számára olaj- és földgázipari prognózisokat, az algériai túszejtés kapcsán készített elemzésében kiemeli, hogy az algériai földgáz- és nyersolajexportban még az 1991-2002-es polgárháború csúcspontján sem voltak komolyabb fennakadások, a kitermelés is stabil maradt napi 1,3-1,4 millió hordóegyenérték szinten.
A líbiai konfliktus „megbonyolította” a biztonsági összképet Észak-Afrikában és a Szahel-övezetben, mivel líbiai fegyverek jutottak az al-Kaida és más terrorhálózatok helyi alakulatainak birtokába. Különösen a vállról indítható rakéták tömege ad okot aggodalomra, Kadhafi néhai líbiai vezetőnek ugyanis ilyen fegyverekből becslések szerint 20 ezer egységnyi állt rendelkezésére a líbiai felkelés előtt, ám a harcok és a NATO-légicsapások hónapjai alatt a líbiai fegyverraktárak közül sok szabadon hozzáférhetővé vált a fosztogatók számára – áll a Barclays elemzésében.
A ház szakelemzői szerint a másik fő aggodalomforrás a térségi energiahordozó-kitermelés biztonsága szempontjából a Maliban zajló francia katonai beavatkozás. Maliban ugyanis az al-Kaida és más iszlamista erők igen aktívak, és a francia hadműveletek ürügyként szolgálhatnak további támadásokhoz nyugati energiaipari létesítmények ellen. Az algériai támadás elkövetői is közvetlenül a Maliban zajló francia katonai műveletekkel hozták összefüggésbe akciójukat.
Tekintettel arra, hogy ezek a terrorcsoportok országhatárokat nem ismerve működnek, a kitermelő létesítmények több térségi országban is veszélyben lehetnek – vélekedtek a Barclays londoni elemzői.
A ház szakértői szerint ha az algériai támadás új folyamat kezdetét jelenti, annak „vérfagyasztó” hatása lehet az energiaipari tevékenységre a térség egészében, a nemzetközi olajipari cégek ugyanis nagyon komolyan veszik alkalmazottaik védelmét, és már korábban is megmutatták, hogy készek tevékenységük beszüntetésére ott, ahol veszélyben érzik biztonságukat.
Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni szakértői péntek esti értékelésükben súlyosnak nevezték a történtek azonnali és középtávú kihatását az algériai energiahordozó-kitermelési iparágra. Az elmúlt két évtizedben az energiaipari beruházók bízhattak az algériai biztonsági erők hatékonyságában, gyakran olyan működési környezetekben is, amelyek sokkal veszélyesebbek voltak, mint amilyennek a jelenlegi algériai támadás helyszíne tűnt egészen a mostani túszdrámáig. Az Eurasia szerint a legalapvetőbb következmény az, hogy a nemzetközi olajipari társaságok algériai működése hirtelen megdrágult, tekintettel a biztonsági személyzetek létszámának növelésével járó többletköltségekre, a biztosítási díjszabásokra, valamint a cégek külföldi munkatársainak mostani hazautaztatási és későbbi visszautaztatási költségeire.
Mindemellett azoknak a befektetőknek is újra kell kalkulálniuk bevételeiket, akik éppen értékesíteni készültek algériai vagyonbefektetéseiket, a történtek után ugyanis óhatatlan, hogy ezeket a vagyonelemeket a következő 12-18 hónapban csak jelentős árengedménnyel lehet a piacra vinni – jósolták az Eurasia londoni szakelemzői.
A ház szerint ugyanakkor várható az is, hogy – bár az incidens beárnyékolta Algéria mint biztonságos szénhidrogén-ipari környezet megítélését – az erőteljes katonai gépezet a következő hetekben megerősíti a biztonsági intézkedéseket az ország jó hírének helyreállítása végett, különös tekintettel arra, hogy az energiahordozó-kitermelő szektornak milyen kulcsfontosságú szerepe van az algériai rezsim fennmaradásában.
Az ágazat létesítményeinek zöme ráadásul a ritkán lakott, katonailag erősen védett déli tartományokban van, amelyekből az elmúlt húsz évben egyetlen terrorcselekményt sem jelentettek, még a véres algériai polgárháború idején sem.
A cég szerint ugyanakkor megnövekedett kockázat fenyegeti azokat az országokat, amelyek támogatást ajánlottak Franciaországnak a Maliban kezdett hadműveletekhez. Az Eurasia szakértői szerint nőttek a kockázatok például Mauritániában, Marokkóban, a napi 2,2 millió hordó nyersolajat termelő Nigériában és a világ negyedik legnagyobb urániumtermelőjének számító Nigerben, ráadásul ezek az országok könnyebb támadási célpontot kínálnak, mint Algéria, mivel gyengébb a hadseregük.
Forrás: MTI
