Sérti az alaptörvényt a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a legfőbb ügyészség közötti együttműködés, amelyről 2009-ben, illetve 2016-ban kötöttek megállapodást – állapította meg a román alkotmánybíróság.
A testület a házelnök panaszának helyt adva megállapította, hogy a legfőbb ügyészség „hozzátett” a törvényhez, amikor bevonta a SRI-t a nyomozati munkába. A vádhatóság ezáltal alkotmányos konfliktusba keveredett a parlamenttel, illetve a legfelsőbb bírósággal és az igazságszolgáltatás más szerveivel is.
Az alkotmánybíróság azonban szerdán közzétett határozatában nem írt elő általános érvényű megoldást, nem rendelt el perújrafelvételt minden olyan jogerősen lezárt ügyben, amelyben a vádat az – ezek szerint alkotmánysértő módon végzett – titkosszolgálati lehallgatásokra alapozták, hanem a bíróságok belátására bízta annak eldöntését, milyen mértékben sértette a vádhatóság és a titkosszolgálat együttműködése a büntetőeljárási törvénykönyv előírásait.
A megfellebbezhetetlen döntés jelentős politikai győzelem a szociálliberális kormánykoalíció számára, amely két éve indított átfogó hadjáratot az ügyészségi visszaélések visszaszorítása érdekében, arra hivatkozva, hogy a jobboldali államfő és Románia nyugati partnerei által méltatott korrupcióellenes harc ürügyén a vádhatóságot háttérből irányító titkosszolgálat politikai tisztogatást végzett.
Az alkotmányos panaszt a képviselőház nevében Florin Iordache alelnök, volt szociáldemokrata igazságügyi miniszter nyújtotta be, azt állítva, hogy a titkosszolgálati beavatkozás az igazságszolgáltatásba a sztálinista perek módszereit idézi. A legfőbb ügyészség képviselője az alkotmánybíróság előtt úgy értékelte, hogy ez csak a kommunizmussal szembeni ellenérzések kihasználását célzó retorikai fordulat, valójában azonban a vádhatóság és a SRI együttműködése mindig az adott törvényes keretek között zajlott, a sérelmezett megállapodások pedig mindössze a munkafolyamatot szabályozó technikai pontosításokra korlátozódtak.
Romániában 2016-ig szinte kizárólag a SRI végezhetett lehallgatásokat, nemcsak „saját felhasználásra”, hanem az ügyészek által indított büntetőeljárásokban is. Miután ennek jogalapját egy alkotmánybírósági döntés hatálytalanította, a büntetőeljárás módosításával egyértelműen elkülönítették egymástól a titkosszolgálatok által nemzetbiztonsági céllal, illetve az ügyészek és rendőrök által bűnügyi nyomozások érdekében végzett titkos megfigyeléseket és lehallgatásokat.
Az alkotmánybíróság szerdán hozott határozata akkor válik hatályossá, amikor – az indoklással együtt – megjelenik a hivatalos közlönyben.
