A magyarországi lakóingatlanok mintegy hetven százaléka rendelkezik valamilyen lakásbiztosítással, ugyanakkor a szerződések alig húsz százalékát ellenőrizték az elmúlt egy évben, több mint hatvan százalékukat pedig egy-három éve vagy még annál is korábban kötötték és azóta nem vizsgálták felül. Ennek következtében a biztosítások közel negyven százalékánál könnyen előfordulhat, hogy nem nyújt teljes, mindenre kiterjedő fedezetet. – derül ki a Genertel felmérésből.
A Mabisz adatai alapján az elmúlt évek negatív tendenciája után – 2010 és 2013 között közel 93 ezerrel csökkent a lakásbiztosítási szerződések száma-, 2014-ben 13 ezerrel növekedett a szerződésszám az előző évhez képest, így mostanra elérte a 2,999 milliót.
Napjainkban nagyságrendileg a lakóingatlanok 70 százaléka rendelkezik valamilyen lakásbiztosítással. A penetráció mértéke köszönhető az értékesítési csatornák számának és minőségének, valamint a számtalan online kötési lehetőségeknek egyaránt. Mindezek együttes hatása alapvetően befolyásolja a biztosított lakások számát – véli Lengyel Zoltán, a Genertel értékesítési vezetője.
Bár a magyarországi lakásbiztosítási lefedettség viszonylag magas, a Genertel felméréséből az derült ki, hogy a megkérdezettek nem szívesen áldoznak arra időt, hogy a biztosítási szerződésüket időről időre felülvizsgálják, és amennyiben szükséges, megújítsák. Bár a család egyik legfontosabb vagyontárgyáról van szó, megdöbbentő, hogy a válaszadók 61 százaléka azzal sincsen tisztában, hogy lakásbiztosítása megfelelő védelmet nyújt-e. A felmérésből az is kiderült, hogy a lakásbiztosítási szerződések csupán húsz százalékát újították meg az elmúlt egy évben, míg több mint hatvan százalékukat egy-három éve vagy még annál is korábban kötötték és azóta nem módosították.
A lakás értéke jelentősen változhat bővítés vagy korszerűsítés során, de az ingóságok értéke is megugorhat nagyobb értékű elektronikai eszközök vásárlása esetén – hangsúlyozza Lengyel Zoltán. Ha a biztosítást nem igazítják az új körülményekhez, az ingatlan alulbiztosított lesz, így kár esetén a biztosító csak részlegesen tud kártérítést nyújtani.
Évente tehát mindenképpen fontos átgondolni, milyen értéknövelő beruházásokat végeztünk az ingatlanban. Ilyen lehet a lakásfelújítás, új elektronikai eszköz beszerzése, új bútor vásárlása, a ház leszigetelése vagy az épülethez való hozzáépítés is. Jelezzük mindezt a biztosítónknak, és érdemes új kalkulációt is kérni, különben kár esetén könnyen előfordulhat, hogy a biztosító csak részlegesen fogja a kárt megtéríteni.
A biztosítók kedvező díjkínálatának következtében lehetőség van személyre, ingatlanra szabott, kiegészítő szolgáltatásokat is tartalmazó szerződések kötésére. A nem kellő védelmet nyújtó lakásbiztosítások hátrányai csak a bekövetkezett baj esetén válnak igazán érezhetővé.
Az elmúlt években a Genertelnél leggyakrabban jelzett ingatlanhoz kapcsolódó káresetek a vihar-, vezetékes vízkár, valamint az üvegtörés voltak.
A felmérés válaszadói a leginkább tartott kockázatok között a tűzön és betörésen kívül a vizet és elektronikus hibákat, villámkárt említették, mint azokat, amitől a leginkább szeretnék megóvni ingatlanjukat és ingóságaikat.
A megkérdezettek hetven százaléka változatlanul az árat, illetve a kedvezményeket tekinti elsődlegesnek, amikor biztosítót választ, kis részüknek fontos, ha megbízható ismerősöknek már voltak jó tapasztalatai egy adott biztosítóval, míg a hirdetések alig játszanak szerepet a választásnál.