Az etnikai kisebbségi háttérrel rendelkező férfiak háromszor nagyobb valószínűséggel válnak rendőrségi erőszak áldozatává – írta a Dutchnews hírportál a holland rendőrség által összeállított adatok friss elemzésére hivatkozva.
A holland rendvédelmi szervek adatait a Follow the Money nevű holland oknyomozó újságírással foglalkozó szervezet elemezte, és arra a következtetésre jutott, hogy a hatóságok által alkalmazott erőszakos cselekedetek 36 százaléka a kisebbségi hátterű személyeket érinti, miközben arányuk a teljes holland lakossághoz viszonyítva csupán 13 százalék. Az adatok értékelése arra enged következtetni, hogy a magas arány részben azzal magyarázható, hogy a kisebbségi lakosság alacsony jövedelmű városi területeken koncentrálódik, ahol fokozottabb a rendőri fellépés.
Korábbi kutatások kimutatták, hogy a kisebbségiek aránya még magasabb az rendőri beavatkozás során elhunyt személyek esetében: 2016 és 2020 között ötven halálos áldozata volt rendőrségi erőszaknak, az elhunytak közül 23-an „nem nyugati” származásúak voltak. Mitch Henriquez, egy arubai férfi esete, aki rendőrségi erőszak következtében hunyt el 2015-ben egy hágai fesztiválon, szélesebb körű vitát váltott ki a nem fehér állampolgárokkal szembeni erőszak alkalmazásáról. A rendőrök közül kettőt féléves börtönbüntetésre ítéltek, miután bűnösnek találták őket a férfi halálában, bár az egyiküket később fellebbezés után felmentették.
A jelentésből kiderül, hogy a rendőrség nagyobb valószínűséggel alkalmaz erőszakot az alacsony társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező emberekkel szemben. E csoport közel negyede, 24 százaléka esett áldozatul rendőri erőszaknak, noha arányuk a lakosság csupán négy százalékát teszi ki. A jelentés szerint továbbá az esetek 19 százalékában a rendőrség védekezésképpen alkalmazott erőszakot, azonban a rendőrök többször fizikai erőszakkal reagáltak azokra az esetekre is, amikor verbális agresszió érte őket. Egy tavaly áprilisi rendőrségi felmérés szerint Hollandiában az előző évhez képest megduplázódott a rendfenntartó szervekkel szembeni erőszakos cselekmények száma.
A belga rendőrség egyre inkább válik szélsőséges fenyegetések célpontjává
A belga rendőrség egyre többször válik szélsőséges fenyegetések célpontjává válik, 2022 utolsó negyedévében jelentősen megnőtt a rendfenntartó hatóságok elleni megfélemlítések száma – derül ki a belga igazságügyi minisztérium fenyegetéselemzéssel foglalkozó koordinációs egységének (OCAD) jelentéséből. A tanulmány szerint tavaly a dzsihadista vagy iszlám szélsőségesek általi fenyegetések voltak messze a leggyakoribbak, az összes incidens egyharmadát tették ki. A megfélemlítések alig egytizede jobboldali szélsőségesektől származott, míg a baloldali szélsőséges fenyegetések száma „korlátozott maradt”. A jelentés hozzáteszi, hogy a fenyegetések hatvan százaléka „kevésbé súlyosnak” minősült, egyharmaduk „közepesen súlyosnak”, és kevesebb mint egytizedük minősült „nagyon súlyosnak.” Az OCAD továbbá megjegyezte, hogy a fenyegetések túlnyomó többsége „magányos elkövetőktől” származott, és csak 20 százalékuk több személytől, csoportoktól. A leggyakoribb célpontok konkrét személyek voltak, ezt követték az rendőrség a hadsereg, politikusok, közintézmények, a lakosság és bizonyos közösségek elleni megfélemlítések. Az elkövetők legtöbben a közösségi médián vagy üzenetküldő alkalmazásokon jelentették be szándékaikat – olvasható a jelentésben.