Bár a modern technológia, a gépek és elektronikai eszközök térnyerése gyors ütemű, a vállalkozások termelőképessége, eredményessége még mindig elsősorban az „emberi tényező”, a munkavállalói teljesítmény függvénye. Megfelelő munkakörülmények nélkül az egyéni teljesítmény csökken, az egészség megőrzése nehezebbé válik. E folyamat megállítása, megfordítása a munkavédelem egyik kiemelt feladata – mondja Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára.
– A munkavédelem intézményrendszere többször változott az elmúlt néhány évben. Jelenleg milyen szervezeti felállásban látják el a szakterület irányítási feladatait?
– A munkavédelem nemzetgazdasági szintű irányítása 2015-től a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hatásköre. Munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkárként én irányítom a munkavédelem fejlesztésével kapcsolatos koncepciók, stratégiák, programok kidolgozását, valamint a területet szabályozó jogszabályok szakmai előkészítését. A szakmai munka a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztályán zajlik. E struktúra kialakításának háttere, hogy a gazdaság hatékony működése nem nélkülözheti a megfelelő foglalkoztatáspolitikai hátteret, a munkaképes lakosság lehető legszélesebb körének foglalkoztatását. A megcélzott „teljes foglalkoztatás” fogalma az Európa 2020 stratégia szerint nem jelent mást, mint hogy 2020-ra a 20–64 év közöttiek 75 százaléka foglalkoztatottá váljon. Bár a magyar foglalkoztatási ráta jelentősen növekedett a 2008-as gazdasági válságot követően, ma még elmarad az Európa 2020 céljaitól és az ehhez kapcsolódó magyar vállalástól. Mindezek tükrében elengedhetetlen a foglalkoztatás bővítése, de az elvégzett munka mennyisége mellett annak minősége is kulcskérdés. Az értékteremtő munka a gazdaság működésének alapja, azonban minőségi munka csak megfelelő szaktudással rendelkező, megfelelő körülmények között foglalkoztatott dolgozótól várható el. Mindennek része a megfelelő szaktudás, amelynek magától értetődő eleme kell, hogy legyen az adott szakmára vonatkozó munkavédelmi ismeretanyag is.
– Említette a munkavédelem koncepcióinak, stratégiájának kidolgozását mint feladatot. Milyen stratégiai irányt emelne ki, és mi segítené leginkább a biztonságos, minőségi termékek előállítására képes munkahelyek térnyerését?
– Elsősorban a képzési rendszer továbbfejlesztését hangsúlyoznám, ami mellett elkötelezett vagyok. A legeredményesebb útnak a gyakorlatorientált szakemberképzést tartom, amelynek integráns részét képezik a munkavédelmi ismeretek. E képzési mód a balesetmentes munkavégzéshez szükséges biztonságtudatot, szemléletet, sőt eszközismeretet mélyebben beépíti, mint egy tisztán elméleti oktatás, amelynek hatása sokszor csak a vizsgákig tart. A stratégiai megközelítés részeként meg kell említenem, hogy az Európai Bizottság tíz évvel ezelőtt már konkrét számadatokkal meghatározott célként tűzte ki a 2007–2012-es időszakra a munkahelyi balesetek 25 százalékos csökkentését. E stratégia végrehajtását a bizottság úgy értékelte, hogy a 2008-ban kezdődött gazdasági és pénzügyi válság és annak a munkaerőpiacra gyakorolt hatásai – különösen a munkanélküliség és a munkahelyek biztonságának csökkenése tekintetében – elkerülhetetlenül befolyásolták végrehajtást.
– Hogyan tudott Magyarország eleget tenni a bizottság által kitűzött célnak?
– Magyarországon ebben az időszakban 23 százalékkal csökkent a munkabalesetek száma. A munkabaleseti statisztika 2012-ben volt a legkedvezőbb. A következő időszakok a baleseti számok kismértékű emelkedését hozták, aminek egyik oka lehet, hogy a munkáltatók és a munkavállalók jóval kockázatosabb feladatokat is elvállaltak. Ugyanakkor, paradox módon, a foglalkoztatás fokozatos bővülése is a balesetek számának növekedésével járt az újszerű foglalkoztatási formák – egyebek mellett az alkalmi és közfoglalkoztatás – elterjedésével, valamint a feldolgozóipar, például az autóipari beszállítói kör arányainak emelkedésével.
– Milyen kitörési pontokat lát ebből a helyzetből?
– A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat kifizetődőbb megelőzni, mint a balesetek és megbetegedések kárait, anyagi terheit viselni, ehhez azonban célzott beavatkozásokra, prevencióra, a témával kapcsolatos ismeretek terjesztésére és a munkavédelmi feladatellátás szakszerűségének és hatékonyságának fejlesztésére van szükség. Mindebből leszűrhető, hogy a munkahelyek biztonsága rendkívüli jelentőségű Magyarország versenyképességének megőrzése szempontjából. Befektetni a munkavédelembe nemcsak kiadást jelent, hanem a munkabalesetek és a foglalkoztatási megbetegedések megelőzésével többszörös anyagi megtérülést is hoz a vállalkozások és a nemzetgazdaság számára, de ezek az előnyök akár a munkavállaló és családja létbiztonságáig is visszavezethetők.
(Az interjú nyomtatásban 2016 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)
