Ausztria és Magyarország nem bír az emberkereskedőkkel

Ausztria és Magyarország segítséget kér az Európai Uniótól a magyar-szerb határ védelméhez, az emberkereskedők tevékenységének megfékezése érdekében – közölték kedden lengyel EU-elnökségi források. A két ország belügyminisztere közös levélben kérte az uniós segítséget.

Az EUObserver uniós hírportál, amely közlése szerint látta is a segítségkérő levelet, azt írta: az utóbbi időben jelentősen megnőtt azoknak az arab, illetve ázsiai illegális migránsoknak a száma, akiket becsempésztek a schengeni térségbe. A levél szerint főképp Afganisztánból, Pakisztánból, Indiából, Szomáliából, Iránból, illetve Irakból érkezettekről van szó.

Az osztrák és a magyar belügyminiszter a levélben figyelmeztetett arra, hogy a probléma tovább súlyosbodhat, ha az EU nem lép fel ellene. A két ország kérte a tagállamok, valamint a Frontex – az EU külső határainak védelmét segítő uniós ügynökség – és az EU-országok rendőri szerveinek együttműködését szolgáló Europol nagyobb közreműködését.

Diplomáciai források szerint a magyar-szerb határon – az ember-, fegyver- és kábítószer-kereskedelem egyik balkáni útvonalán – ez év január és augusztus között 20 százalékkal nőtt az elfogott illegális határátlépők száma az előző esztendő azonos időszakához képest. Csak az elmúlt hetekben több mint 150 ilyen illegális migránst fogtak el Ausztriában, és mintegy 200-at Magyarországon.

Ideiglenes határellenőrzés a schengeni térségben?

Cecilia Malmström belügyi EU-biztos egyébként múlt pénteken vázolta elképzeléseit arról, hogy az utóbbi időben tapasztalt migrációs kihívások nyomán miképpen módosítsák a schengeni szabályokat. A biztos szerint az EU eljárásrendje alapján kellene lehetőséget biztosítani a schengeni térségben a közrendet vagy a belbiztonságot fenyegető komoly veszély esetén a belső határellenőrzés ideiglenes visszaállítására.

Malmström javaslata egyrészt az eddigieknél szigorúbb uniós értékelési és nyomon követési rendszert irányoz elő a schengeni szabályok alkalmazásának ellenőrzésére. Másfelől részletezi azt is, hogy a közrend, illetve a belbiztonság súlyos veszélyeztetettsége esetén átmenetileg a belső határokon történő ellenőrzést miképpen lehet visszaállítani.

A legfőbb uniós végrehajtó szerv, az Európai Bizottság indoklása szerint ha a schengeni térség bármely részének az „integritása” veszélybe kerül, az az egész schengeni térség, sőt, az EU összessége számára is közvetlen következményekkel jár. A jelenlegi, kormányközi szakértői értékelési mechanizmuson alapuló rendszer, amelyben a tagállamok egyedi döntéseket hozhatnak a belső határellenőrzések kivételes visszaállításáról, Brüsszel szerint nem szolgálja a schengeni térségben részt vevő tagállamok egymásba vetett bizalmának növelését és a határellenőrzés nélküli térségben megvalósuló szabad mozgás védelmét.

Az első javaslat értelmében a jelenlegi, kormányközi szakértői értékelési mechanizmuson alapuló megközelítést uniós alapúvá alakítanák át. A schengeni szabályok alkalmazását a többi tagállam és a Frontex – az EU külső határvédelmét segítő ügynökség – szakértőiből álló csoportok vizsgálnák rendszeresen, előre bejelentett, illetve váratlan ellenőrző látogatásokkal. E csoportok az Európai Bizottság irányítása alatt állnának. Az egyes látogatásokról készített jelentések meghatároznák a hiányosságokat, és egyértelmű, határidővel ellátott javaslatokat tennének azok orvoslására. Az érintett tagállamnak ezek után cselekvési tervet kellene készítenie az ajánlások végrehajtásának mikéntjéről.

Fontos újítás lenne emellett a „schengeni állapotfelmérés”, amelynek keretében a tagállami kormányokat képviselő Tanács és az Európai Parlament az Európai Bizottság által benyújtott áttekintés alapján évente kétszer megvitatná a schengeni térség működését.

A másik bizottsági javaslat a belső határellenőrzés visszaállításának uniós alapú döntéshozatali mechanizmusát írja le. A jelenlegi szabályok 25 európai ország között teszik lehetővé az útlevél nélküli utazást, ugyanakkor arra is módot adnak, hogy a tagállami hatóságok a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszély esetén kivételesen és ideiglenesen visszaállítsák a határellenőrzést. A brüsszeli bizottságnak azonban az a véleménye, hogy mivel az ilyen intézkedések a schengeni térség egészére kihatnak, a belső határellenőrzések visszaállításának lehetőségét európai szinten, átláthatóan, egységesen és hatékonyan kell kezelni.

Jelentősen, több mint 15 százalékkal nőtt az elmúlt évhez képest a Szegedi Határrendészeti Kirendeltség munkatársai által elfogott határsértők száma 2011-ben. Az év első nyolc hónapjában több mint 1,5 ezer határsértőt fogtak el Szeged közelében, amely kétszázzal haladja meg 2010 azonos időszakának adatait.

Az uniós biztos szerint az új szabályok értelmében a belső határellenőrzéseket előre látható események – például nagyszabású sportrendezvények vagy politikai nagygyűlések – miatt csak európai szinten, az Európai Bizottság javaslata alapján, a tagállamok szakértőinek minősített többségű egyetértésével lehetne visszaállítani. Az ilyen döntést csak a ma is érvényes okból lehetne meghozni: ha az intézkedés a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszély elhárítása érdekében szükséges. Ilyen esetben általános szabályként a kijelölt határátkelőhelyeken harminc napon át lehetne határellenőrzést végezni, de az engedély meghosszabbítható lenne.

Ettől eltérne az előre nem látott, azonnali fellépést igénylő szükséghelyzetek szabályozása: ilyen esetekben a tagállamok a jövőben is visszaállíthatnák egyoldalúan a határellenőrzéseket, de legfeljebb csak ötnapos időszakra, és ezt már csak uniós határozattal lehetne meghosszabbítani.

Malmström elképzelései szerint a schengeni szabályok alkalmazásában előforduló komoly hiányosságok esetén – például ha egy tagállam nem képes megfelelően védeni az EU külső határainak rá jutó szakaszát – úgynevezett támogató intézkedések meghozatalára is sor kerülhetne, ide értve az olyan technikai és pénzügyi támogatást is, amelynek forrása az Európai Bizottság, a többi tagállam, a Frontex vagy más ügynökség – például az Europol vagy az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal. Amennyiben a komoly hiányosságok a támogató intézkedések ellenére sem szűnnek meg, úgy határozatot is lehetne hozni a belső határellenőrzések ideiglenes visszaállításáról, de az ilyen, végső esetben alkalmazott intézkedésnek mindenképpen uniós szinten kellene megszületnie.

Forrás: Biztonságpiac.hu/MTI