A terrorellenes intézkedésekkel az a „baj”, hogy tartósan megmaradnak, mert senki nem vállalja a felelősséget, hogy kimondja, nincs már szükség rájuk, és vissza kell vonni őket – mondta egy nevének elhallgatását kérő amerikai terrorizmusellenes szakértő a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) tartott előadásában hétfőn.
Ez vonatkozik azokra – a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások után bevezetett – repülőtéri ellenőrzésekre, amikor az utasok csomagjait átvizsgálják, és elveszik tőlük a folyadékot tartalmazó palackokat – mutatott rá a szakértő, aki jelenleg egy nemzetközi jogvédő szervezet tanácsadója, korábban évekig a brit kormány terrorellenes tanácsadójaként dolgozott, és a Nemzetközi Törvényszék alkalmazásában háborús bűnök kivizsgálásával foglalkozott Boszniában és Koszovóban.
A nagy-britanniai terrorizmus történetéről és London terrorellenes politikájáról tartott előadásában utalt rá: a brit fővárosban több bank előtt máig ott emelkednek az autós merényletek elhárítását szolgáló fizikai akadályok, ez is azt mutatja, hogy ezek az intézkedések nehezen visszavonhatók.
A több egyetemen oktató és amerikai katonákat külföldi terrorellenes küldetésekre felkészítő szakértő kifejtette: az észak-írországi konfliktus évtizedei több tanulsággal szolgáltak, az egyik legfontosabb az, hogy a terrorizmus elleni küzdelem nem a hadseregre tartozik, és az erőszakos katonai fellépés gyakran ront a helyzeten.
Arra is kitért, hogy a kínzás kategóriájához közelítő vallatási módszerek alkalmazása alapvetően hibás. Nem egyértelmű, hogy az ilyen módszerekkel lényeges információkhoz lehet jutni, és még ha el lehet is érni taktikai sikereket, ennél sokkal súlyosabb az a stratégiai veszteség, amelyet ezen módszerek nyilvánosságra kerülése okoz.
Elmondta, hogy a brit hatóságok az 1970-es évektől kezdődően bevezettek olyan – a közelmúltbeli amerikai terrorellenes vallatási gyakorlatra hasonlító – módszereket, amelyeket „mély kihallgatási” technikáknak neveztek. Ilyen, kínzást közelítő módszer volt, hogy a foglyokat csuklyaviselésre és kimerítő testtartásokra kényszerítették, megvonták tőlük az alvás lehetőségét, nem kaptak elegendő ételt és vizet. Különleges módszer volt az úgynevezett fehér zaj: hosszú ideig, akár napokon keresztül monoton gépi zajjal bombázták a foglyokat. Sok olyan tiszt, aki részt vett ezekben a vallatásokban, utólag úgy nyilatkozott, hogy ezekkel a módszerekkel nem lehetett igazán hasznos értesülésekhez jutni.
Az amerikai szakértő szerint az északír viszály ugyancsak fontos tanulsága, hogy minél előbb tárgyalást kell kezdeni az ellenféllel, és nyitva kell tartani a nem nyilvános kommunikációs csatornákat. Ezenkívül a különböző terrorellenes hatóságok legszorosabb együttműködésére – integrált kormányközi kooperációira – van szükség; Nagy-Britanniában a hadsereg, a rendőrség és a különböző felderítő szervek hatékonyan egyeztetnek egymással, ami megkönnyíti a politikai döntéshozatalt.
A szakértő arról is szólt, hogy Nagy-Britanniában – amelynek területén 1867-ben hajtottak végre első ízben terrormerényletet, az ország ilyen támadásokban majdnem elvesztette két miniszterelnökét, Margaret Thatchert 1984-ben és John Majort 1991-ben – rendkívül kiterjedt a köztéri videomegfigyelés. Az országban több mint négymillió kamera figyeli az emberek mozgását, csak London belvárosában 400 ezer ilyen kamera működik. Kitért arra, hogy 2006-ban automatikus rendszámfelismerő rendszer kezdte meg működését, a hálózat a kamerák előtt elhaladó járművek információit ellenőrzi. Végül megjegyezte, hogy ma már létezik olyan korszerű arcfelismerő technológia is, amelynek segítségével pillanatok alatt megállapítható egy tömegben megjelenők társadalombiztosítási száma és lakcíme. Ennek az esetleges alkalmazása nyilván több személyiségi jogi kérdést vet fel – tette hozzá a terrorizmusellenes szakértő a CEU-n tartott előadásában.
Forrás: MTI
