Harminc napon belül béketárgyalások kezdődhetnek a jemeni háború lezárásáról – mondta James Mattis amerikai védelmi miniszter egy keddi washingtoni konferencián, tűzszünetet szorgalmazva.
A tárcavezető szerint Szaúd-Arábia és szövetségesei az emírségekben készen állnak a tárgyalásokra. Mattis közölte: a szaúdiak vezette koalíciós erők és a síita húszi lázadók közötti várható tárgyalást az ENSZ különmegbízottja, Martin Griffiths közreműködésével sikerült tető alá hozni, és valószínűleg Svédországban kerül rá sor. Szeptemberre már terveztek tárgyalásokat a svájci Genfben, de a húszik végül lemondták a részvételt, mert nem kaptak garanciákat sebesültjeik biztonságos kimenekítésére, elszállítására. A háborúban szembenálló felek két éve nem tárgyaltak egymással.
A három éve tartó konfliktus már több mint tízezer életet követelt. Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek közös erőfeszítése a húszik irányította vidékek gazdaságának megfojtására olyan éhínséget idézett elő, amelyet az ENSZ az elmúlt évszázad legpusztítóbb éhségválságának minősített.
„Azt akarjuk, hogy harminc napon belül minden érintett fél a béketárgyalások asztalánál foglaljon helyet, és ezt előzze meg tűzszünet és a csapatok határokig történő visszavonása” – jelentette ki Mattis az Egyesült Államok Békeintézetének konferenciáján. A miniszter leszögezte: a tűzszünet és a csapatvisszavonás a szükséges előfeltétel a sikeres megállapodáshoz, és szerinte ez az egyetlen módja a konfliktus lezárásának. A miniszter kiváló szakembernek nevezte az ENSZ különmegbízottját, aki – mint fogalmazott – „tudja, hogy mit csinál és azt is, hogyan érje el a kitűzött célt”.
A Pentagon vezetője a konferencián elmondta, Washington a szaúdiak vezette koalíció harci repülőgépeinek csak kevesebb mint húsz százaléka újratöltésében vesz részt. Kifejtette, az Egyesült Államok és a NATO ugyan nagyon szigorú szabályokat szabott a civil áldozatok számának csökkentése érdekében, de szerinte nem volna korrekt elvárni, hogy Szaúd-Arábia és szövetségesei képesek legyenek pontosan teljesíteni az elvárásokat. Mattis mindazonáltal megjegyezte: a szaúdi katonai vezetők komoly erőfeszítéseket tesznek.
Az amerikai védelmi miniszter a húszikat okolta a háború elhúzódásáért, mondván, ha a szeptemberi genfi tárgyalásokra sor került volna, akkor talán már komoly előrehaladásról is be lehetne számolni.
Martin Griffiths a szeptemberi kudarc után új béketervet készített, amelynek lényeges eleme néhány bizalomerősítő intézkedés meghozatala: például a jemeni főváros repülőterének megnyitása, fogolycsere, és a jemeni közszolgálati alkalmazottak eddig elmaradt fizetésének folyósítása.
Mattis arról nem szólt, hogy Washington mit tervez arra az esetre, ha a tárgyalásokon a háborús feleknek nem sikerül megállapodniuk, vagy az egyik fél nem vesz részt a megbeszéléseken. A szaúdiakat és szövetségeseiket elsöprő részben az Egyesült Államok – az Egyesült Királysággal és Franciaországgal együtt – látja el fegyverzettel. Washington azonban mindeddig visszautasította a fegyverszállítások visszafogását.
