Az Európai Parlament (EP) visszavonta Aung Szan Szú Kjí Nobel-békedíjas mianmari vezető Szaharov-díját, s ezzel hivatalosan kizárták az emberi jogok védelméért díjazottak közösségéből – erről döntött az EP házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Értekezlete.
A buddhista többségű ország de facto miniszterelnökével szemben hozott döntés indoklása szerint Aung Szan Szú Kjí szemet hunyt az országában élő, főként muzulmán rohingja kisebbséget érő támadások és jogsértések felett. Az EP-képviselők 2017 szeptemberében vették fontolóra az emberi jogok védelméért odaítélhető Szaharov-díj visszavonhatóságát olyan esetekben, amikor a díjazott a kitüntetését követően megsérti a díj feltételeit.
A képviselők elsősorban a mianmari rohingja kisebbséget érő támadásokkal kapcsolatban emelték fel a szavukat. Kijelentették: a mianmari vezetőnek határozottan el kell ítélnie a faji és vallási gyűlöletet, az érintett kisebbség tagjainak hátrányos megkülönböztetését, az ellenük folytatott tisztogatásokat. Véleményük szerint Aung Szan Szú Kji is felelős az országában kialakult, a kisebbség tagjait érintő diszkriminációért, a kissebség tagjainak üldözéséért, meggyilkolásáért.
Kiemelték, hogy a Szaharov-díjat 1988 óta minden évben olyasvalakinek ítélik oda, aki jelentős erőfeszítéseket tesz, nagy áldozatokat vállal az emberi jogokért, a gondolatszabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelemben. Aung Szan Szú Kji 1990-ben kapta a kitüntetést. Egy évvel később Nobel-díjban részesült.
Az idén hetvenöt éves politikus évtizedekig a világ leghíresebb politikai foglya volt, miután az akkori Burmában ellenzéki pártot alapított és az országot uraló katonai junta elleni békés ellenállásra buzdított. 2016-tól az ázsiai ország tényleges vezetője.
Mianmar Arakán nevű államában több mint egymillió, főként muzulmán, kisebb részben hindu vallású rohingja él. A kormány a szomszédos Bangladesből származó illegális bevándorlóknak tekinti őket, nem hajlandó állampolgárságot adni nekik, így jogfosztottak, utazásukat korlátozzák. Az 56 milliós Mianmar lakosságának nagy része buddhista. Bangladesben is egyre ellenségesebben viszonyulnak az ott élő több mint 400 ezer rohingjához, akik az 1990-es években menekültek a szegény ázsiai országba.
