Új szabályokat javasol az Európai Bizottság annak érdekében, hogy könnyebben lehessen elkobozni a bűncselekményből származó javakat – pénzt, illetve egyéb vagyontárgyakat – közölte a távirati iroda.
Nemzetközi statisztikák szerint jelenleg a szervezett bűnözésből – kábítószer-kereskedelemből, hamisításból, emberkereskedelemből, fegyvercsempészetből – származó hatalmas jövedelmek csak nagyon szerény hányadát sikerül visszaszerezni. A fekete bevételek túlnyomó részét tisztára mossák, és befektetik a legális gazdaságban. Globális szinten a bűncselekményekből származó jövedelem kevesebb, mint egy százalékát fagyasztják be, illetve kobozzák el a hatóságok.
A szervezett bűnözői csoportosulások az általuk megszerzett jövedelmet egyre nagyobb mértékben fektetik be saját hazájuktól eltérő országban, gyakran több uniós tagállamban. Más esetekben úgynevezett harmadik felek – rokonok vagy „összekötők” – részére utalják át a jövedelmet az elkobzás elkerülése érdekében, és a bűnös úton megszerzett pénz hamarosan „átlényegül” ingatlanná, gépkocsivá, kisvállalkozássá, vagy éppen nagyvállalati részvénycsomaggá.
A Cecilia Malmström belügyi EU-biztos által a héten ismertetett javaslatok közül az egyik legfontosabb, hogy európai szinten megkönnyítenék a korlátozott vagyonelkobzást olyan esetekben, amikor azért nem születhet bűnösséget megállapító ítélet, mert a gyanúsított elmenekült, meghalt vagy gyógyíthatatlan betegségben szenved. A másik kiemelkedő jelentőségű újítás, hogy európai szinten biztosítanák a hatóságok számára – ügyészi döntésre, bírói engedély alapján – a vagyoni javak ideiglenes, megelőző jellegű befagyasztásának lehetőségét, ha fennáll a javak eltűnésének a veszélye.
„A legérzékenyebb ponton kell csapást mérnünk a bűnözőkre, azáltal, hogy a pénzüket vesszük üldözőbe, és a jövedelmüket vissza kell irányítanunk a legális gazdaságba.” (Cecilia Malmström).
Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye egyebek közt átláthatóbb és hatékonyabb szabályokat indítványoz az olyan javak elkobzására, amelyek nem közvetlenül egy konkrét bűncselekményhez, hanem az elítélt személy által elkövetett hasonló tevékenységekhez kapcsolhatók. Ez az úgynevezett kiterjesztett elkobzás. A harmadik féltől való elkobzás akkor jöhet szóba, ha a harmadik félnek – akihez a gyanúsított átutalta a pénzt – tudnia kellett arról, hogy az bűncselekményből származik. A Malmström-indítványok értelmében adott esetben az elkobzást foganatosító uniós tagállamnak lehetővé kell tenni azt is, hogy kezelje a befagyasztott vagyoni javakat, mert azok ellenkező esetben elveszítenék gazdasági értéküket.
Forrás: MTI
