Az Európai Bizottság kedden benyújtotta javaslatát az állandó uniós határőrizeti szerv létrehozására, amelynek jogában állna átvenni az Európai Unió külső határainak őrizetét akkor is, ha valamely tagállam kormánya azt ellenzi.
A varsói székhelyű Frontex európai határőrizeti ügynökség átalakítási tervét Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke ismertette az Európai Parlament keddi strasbourgi plenáris ülésén. Az előterjesztés értelmében az eddigi rendszer helyett egy állandó part- és határőrizeti szervet hoznának létre.
Ennek jogában állna átvenni az Európai Unió külső határainak őrizetét akkor is, ha valamely tagállam kormánya azt ellenzi. A brüsszeli bizottság jogköre lenne a határőrizeti egység telepítése egy adott határszakaszra, az új határrendészeti alakulat és parti őrség igazgatási testületének ajánlása alapján.
Az új ügynökség létszáma mintegy 1000 főből áll majd 2020 környékén (szemben a Frontex jelenlegi 400-as adatával), s emellett a tagállamok egyfajta gyorsreagálású készültségi erőként további legalább 1500 határőrt biztosítanak számára, akik szükség esetén néhány nap alatt mozgósíthatók és bevethetők lesznek. Az új szervezet költségvetése is majdnem háromszorosa lesz a jelenleginek (2020-ra 322 millió euró, szemben az ez évre eredetileg betervezett 114 millió euróval.)
Az Európai Bizottság a schengeni határkódex módosítására is javaslatot tett annak érdekében, hogy mindenkit, az uniós állampolgárokat is ellenőrizzék a külső határokon. Mint Timmermans mondta, a külső határok ellenőrzése elengedhetetlen ahhoz, hogy az Európai Unió állampolgárai biztonságban érezzék magukat.
Timmermans kifejtette, a tervezett biztonsági háló létrehozása elengedhetetlen, annak felhasználására azonban remélhetőleg soha nem fogunk rákényszerülni. Az alelnök elmondta, hogy a bizottság a jövő év elején új javaslatokkal fog előállni a dublini egyezmény tekintetében is.
A szerv létrehozása az előterjesztők szerint a schengeni rendszer megvédését és erősítését szolgálná. Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációügyi biztosa az ülésen hangsúlyozta: „a jelenlegi migrációs és biztonsági kihívások nem ismernek határokat, és valódi európai megközelítést igényelnek”.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke üdvözölte és a helyes irányba tett lépésként értékelte a tervet, mondván, hogy az uniónak képesnek kell lennie arra, hogy fellépjen, ha a tagállamok nem tudnak eleget tenni a kötelezettségeiknek. „Teljesen normális, hogy az EU közös eszközöket hoz létre a segítség és a beavatkozás céljából” – hangsúlyozta.
Gál Kinga EP-képviselő felszólalásában üdvözölte, hogy a javaslat végre a külső határok védelmére összpontosít, ugyanakkor körültekintésre hívta fel a figyelmet a tagállami szuverenitás érzékeny kérdésében. „Mára világosság vált, amit a magyar kormány már augusztus óta mond: addig nem tudjuk megoldani a migrációs problémát Európán belül, amíg nem biztosítjuk a külső határainkat. És ez a feltétele annak is, hogy megóvjuk a schengeni rendszert, az unió legnagyobb vívmányát” – mondta.
Sajtóhírek szerint Németország és Franciaország támogatja a kezdeményezést, míg például Lengyelország élesen ellenzi azt. Az elképzelés mindenesetre kényes kérdést, a nemzeti szuverenitás ügyét érinti: kötelezhető-e egy tagállam, hogy akarata ellenére egy külső erőt engedjen be saját területére? Az ódzkodó tagállamok megnyugtatására EU-tisztségviselők azzal érveltek, hogy a nemzeti kormányok megakadályozhatják a közös erő bevetését, feltéve, ha a lépést a tagállamok többsége is ellenzi. Az Amnesty International nevű nemzetközi jogvédő csoport óva intett attól, hogy az állandó határőrizeti szervezetet a migránsok és menekültek jogainak kárára hozzák létre.
