Kétségtelen, hogy a globalizáció és az e-kereskedelem kiteljesedése korunk egyik kiemelten fontos tudományává emelte a logisztikát. Meredeken növekszik a mozgatandó áruk mennyisége és tömege, fénykorát éli a turizmus, így az áruk és személyek szállítási útvonalainak és költségeinek optimalizálása egyre nagyobb szerepet kap az üzleti életben.
Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület elnöke beszélgetésünk elején lexikonszerű definíció helyett egy találó megállapítással vázolta fel a logisztika gyakorlati hasznát és az üzleti életre, a konkurenciaharcra gyakorolt hatását. Szakmai körökben alapigazságnak számít, hogy ma már elsősorban nem a termékek előállítási árai versenyeznek egymással, hanem a célba juttatási költségek, a logisztikai költségek. Ebből következően egy alacsony áron gyártó, de drága szállítási eljárást választó cég biztosan versenyhátrányba kerül azzal szemben, amelyik magasabb gyártási költséggel dolgozik ugyan, de megtalálja az ideális logisztikai megoldást.
A fejlődés irányai
— Mitől lett ennyire felkapott tevékenység a logisztika?
— A legfőbb ok a piaci verseny élesedése. A világkereskedelem robbanásszerű bővülésével az utóbbi években minden korábbinál fontosabbá vált a teljes szállítási lánc költséghatékony felépítése. A szállított áruk struktúrája megváltozott, értéke lényegesen nagyobb, mint korábban. A globalizáció következtében nőtt az átlagos szállítási távolság. A gazdasági és politikai integrációk következtében a vámhatárok és egyéb politikai akadályok leépítése miatt intenzívebbé vált a kereskedelem. A logisztikai szemléletmód hatására a költségmegtakarítási lehetőségek maximális kihasználása és a termelési folyamatok vevőorientált minőségi színvonalának javítása alapkövetelménnyé vált. Egy elkészült termék gyártásának, a további feldolgozásokat végső szereplőkhöz szállításának, majd a kereskedőkhöz, esetleg közvetlenül a fogyasztókhoz való eljuttatásának összköltségét rengeteg apró és gyorsan változó tényező befolyásolja. Ezek optimális összehangolásától függ, hogy az adott termék vagy akár szolgáltatás mennyire piacképes, illetve mennyire lesz eredményes az árversenyben.
— Állandó módszerek vagy inkább a folyamatos fejlődés jellemzi a logisztikát?
— Világszerte óriási fejlődés érzékelhető a logisztikai iparban. Ezt a magyarországi piaci szereplők pontosan érzékelik, igyekeznek naprakészek, lenni, talán a kkv-szegmensben van lemaradás. A logisztika fiatal, alig harmincéves, folyamatosan és nagyon gyorsan fejlődő tudomány. A fejlődés sebességét alapvetően meghatározta, hogy a kezdetek óta alkalmazhatjuk a számítástechnika folyamatosan fejlődő eszközkészletét és az informatikai hálózatokat.
— Melyik területeken várható a legnagyobb fejlődés?
— A következő időszakban a legnagyobb előrelépésre a digitalizáció terén számíthatunk. Minden apró információ vagy esemény bináris adatokká konvertálható, így azonnal számítógépekkel feldolgozható és elemezhető. Horizontális és vertikális értékláncok integrációja, termékek és szolgáltatások digitalizációja, illetve digitális üzleti modellek és vevőkapcsolatok valósulnak meg és alakulnak át a következő években. Kialakul a fizikai tér és a virtuális tér fogalma, az érzékelésre, a kommunikációra és a beavatkozásra új eszközöket fogunk alkalmazni. Óriási adatmennyiségeket fogunk kezelni, és mesterségesintelligencia-szoftvereket kell rendszerbe állítanunk. Az elemzésekből különböző optimalizáló modellek felhasználásával jobb és olcsóbb termékeket lehet előállítani, költséghatékonyabban és gyorsabban lehet szállítani, így a vevők is magasabb minőséget kaphatnak, ugyanakkor a gyártó és a szállító által elérhető nyereségtartalom is nagyobb lehet. A digitalizáció gyakorlati haszna abban is jelentkezik, hogy az aktuális feladatok elvégzéséhez szükséges adatok az informatikai hálózatok közvetítésével bárhol elérhetők, a helyhez kötött információk megjelenhetnek például egy targonca képernyőjén, egy logisztikai központban, a vezérigazgató mobiltelefonján vagy a kamion műszerfalának képernyőjén.
Beszállítók, időkapuk, módszerek
— Az árumozgatási folyamat is optimalizálható?
— A szállítás értelemszerűen a logisztikai folyamat szerves része, az árumozgatástól nem tudunk elvonatkoztatni, ugyanis a gyártásba beszállítók tömege juttatja el az alapanyagokat, részegységeket vagy félkész termékeket. A korszerű ellátási láncokban kétféle beszállítói metódus használatos: aki úgynevezett időkapura szállít, annak nagyobb mozgástere van, mivel a szállításnak egy megadott időintervallumon belül kell megtörténnie. Aki azonban közvetlenül a gyártósorra szállít, annak „just-in-time” kell megjelenni az adott helyen, ennél a megoldásnál nincs időbeli mozgástér, a megadott tételeknek percre pontosan kell érkezniük. Ezért is nagy jelentőségű a schengeni egyezmény, Európában ugyanis a gyártási folyamatok nagy része éppen arra van beállítva, hogy a határokon nem kell megállniuk a szállítmányoknak. Emlékezetes, hogy milyen komoly problémákat okozott, amikor a migránsok miatt lezárták a határokat, azzal ugyanis megszakították a „just-in-time” folyamatokat. Hasonlóan nagy gondokat okozott korábban például az izlandi tűzhányó kitörése, mert utána két hétig nem szállhattak fel abban a térségben repülőgépek, aminek következtében több európai országban gyártósorokat kellett leállítani. Akkor szembesült a szakma azzal, hogy milyen jelentősége van a légi úton érkező áruknak – a természeti jelenség következtében végül a készletezési politikán kellett változtatni.
— Mitől lesz ideális egy logisztikai folyamat?
— Ha a logisztika szemüvegén át vizsgálunk egy értékáramot, egy szállítási vagy egy gyártási folyamatot, akkor bármely pillanatban kijelenthető, hogy ez most jó. De ha kis idő múlva újra megvizsgáljuk, akkor látjuk, hogy lehetne még jobban csinálni. A teljes logisztikai folyamat nagyrészt optimalizálás, célként talán azt is mondhatnám, hogy például a 99,9 százalékos vevői megelégedettség elérésére és folyamatos fenntartására irányul. Az optimális állapot eléréséhez nekünk két módszertan, a Lean és a Six Sigma keverékét kell előállítani, illetve arra kell törekedni. Röviden összefoglalva: a Lean a gyártásoptimalizálásban, illetve a folyamatokban alkalmazott karcsúsítást jelenti. Lényege, hogy a folyamatokban felfedezett értékeket növelni, a megtalált veszteségeket pedig csökkenteni kell. Cél az áramlás javítása a folyamat tevékenységei között. A másik hatásos optimalizálási eszköz a Six Sigma. Ez egy olyan statisztikai mérőszámon alapuló módszer, amelyet eredetileg szintén a gyártásoptimalizálásban használtak. Cél a tevékenységek javítása a folyamatban. Azt jelenti, hogy egymillió termékből, szolgáltatásból, információból, eseményből csak három vagy négy lehet hibás. Arra kell törekedni, hogy ezzel a pontossággal állítsunk elő terméket vagy kínáljunk szolgáltatást. Ha ezt a két módszert együtt tudjuk alkalmazni, akkor megvalósítható az a cél, hogy a vevőkiszolgálás a legmagasabb színvonalú legyen.
Kína előretörése és a magyar vonatkozások
— Hol várhatók a legnagyobb logisztikai fejlesztések és beruházások?
— Egyértelműen Kína gazdasági nyitása jelenti az egyik legerősebb motort. A hatalmas ország minden tekintetben robbanásszerűen fejlődött az utóbbi években, 2016-ban már az országok nominális GDP-listáján az Egyesült Államok után a második helyet foglalta el. A kínai gazdaság folyamatos terjeszkedésének jelenlegi programja a világ legnagyobb gazdasági innovációja, amelyben meghatározó szerepet kap a logisztika. A világgazdaság számára két programot dolgoztak ki: a Go global 2002-ben indult, ennek célja, hogy a kínai gazdaság liberalizálja a külföldi befektetéseit, minél több irányban nyithasson a világkereskedelem felé, és a kínai áruk bármely ország felé gyorsan és relatíve olcsón eljuttathatók legyenek. Kiderült, hogy ehhez nem volt elegendő szállítási csatorna, ezért indították 2013-ban a One Belt, One Road, azaz Egy övezet, egy út programot, amelyben Afrika, Délkelet-Ázsia és Európa felé jelölték ki a közlekedési infrastruktúra-fejlesztési irányt. Ebben a projektben kiemelt helyen szerepel a szárazföldi szállítmányozás, azon belül a vasúthálózat fejlesztése az Iron Silk Road programmal, amelynek része a Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítése és bővítése.
— Várható akkora növekedés a Kínával való kereskedelmünkben, hogy rövid időn belül megtérül a vasút-korszerűsítésre fordított összeg?
— A Kínába irányuló exportunk folyamatosan növekszik, az import pedig már régóta jelentős. De ebben az esetben nem csak Magyarországról van szó, egész Európa növekvő árumozgásra számít. Itt fontos kiemelni, hogy az európai térségben a centrális elhelyezkedés miatt Magyarország kifejezetten előnyös helyzetben van. A Kínából induló szállítási útvonal a következő: például a Sanghaj–Pireusz tranzitidő 23 nap, a Pireusz–Győr vagy Pireusz–Budapest tranzitidő négy nap, ahonnan továbbindulhatnak a konténerek mondjuk Lengyelországba. A Budapest–Belgrád vasútvonal bővítésével kapcsolatban egyébként nem volt túlságosan nagy mozgástér vagy választási lehetőség a döntés meghozatala előtt. Ha ugyanis Magyarország kimarad a One Belt, One Road projektből, akkor helyettünk több más ország örömmel szállt volna be a programba – mi pedig kimaradtunk volna az Európába vezető szállítási útvonalakból. A program indulásakor 57 ország csatlakozott, ma hetven ország vesz részt a fejlesztésekben. A kínai közép-kelet európai partnerségi programnak megfelelően 16 ország kapott szerepet Albániától Észtországig. A térség logisztikai irányító központja Rigába került, az pedig komoly eredmény, hogy Budapestet választották pénzügyi központnak, és a Bank of China regionális vezető szerepet kapott. Ennek az eredménye lehet, hogy a térségbe irányuló kínai működő tőke többsége Magyarországot választotta.
— Ezek a fejlesztések, beruházások adhatnak új feladatokat Magyarországnak? Teremthetnek új munkahelyeket például a biztonságtechnikai ágazatban?
— A növekvő árumozgás mindenképpen ad új feladatokat, akár technikai, akár humán oldalról nézzük a kérdést. A megrendelők részéről alapvető elvárás a szállítmányok nyomon követése, a „láthatóság”. Ma már a kamionok, vasúti kocsik és azon belül a kisebb egységek – például konténerek, nagyobb értékű egységrakományok, akár raklapok – műholdas nyomon követése technikai oldalról megoldott. Ez a terület tehát alapvetően technológiai és informatikai beruházást igényel, amit akár szolgáltatásként is igénybe lehet venni az erre szakosodott biztonsági cégtől. Az informatikával támogatott területeken alacsony az élőmunka-igény. A logisztikai központokban összegyűlt és mozgatott árukat azonban folyamatosan őrizni és ellenőrizni kell, ehhez meg kell teremteni a biztonságtechnikai feltételeket, de nem nélkülözhetjük az élő erős ellenőrzést. A növekvő áruforgalom, a növekvő árumozgatás igényli a szakmailag képzett élő erős biztonsági megoldások növelését is.
(Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)
