A korona-vírus okozta krízis kapcsán hozott intézkedések fókuszba állították az ellátási láncok fontosságát. Ideiglenes határzárak és egyéb korlátozások mellett is fenn kellett tartani például a folyamatos élelmiszerellátást és az alapvetően szükséges termelési rendszereket, de gondoskodni kellett a termékek fogyasztóig tartó útjának biztonságáról is. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület elnöke az ellátási láncok fejlődésének áttekintése mellett megszívlelendő gondolatokat és tanácsokat fogalmazott meg arról is, hogy a jövőben milyen kihívásokkal kell szembenézni a biztonsági ágazat szereplőinek.
Szinte biztos, hogy az ellátási láncok működőképességének krízishelyzetben történt fennmaradása annak is köszönhető, hogy a logisztikai szakemberek korábban megbízhatóan hangolták össze a szállítási folyamatokat, így azokat gyorsan lehetett a megváltozott helyzethez igazítani.
De tudjuk-e, hogy valójában mit is jelent, hogyan épül fel egy ellátási lánc?
Érdemes és tanulságos röviden áttekinteni, hogy az elektronikus kereskedelem és a globalizáció megjelenése óta milyen változásokon ment keresztül a termelés és a fogyasztás, hogyan változott meg egy termék gyártótól (termelőtől) a fogyasztóig tartó útja, mennyiben befolyásolja a fejlődést az informatikai eszközök képességeinek robbanásszerű bővülése, illetve az időben szinte ugyanakkor kiteljesedő digitalizáció.
Az ellátási láncok fejlődésével kölcsönhatásban fogyasztási szokásaink is átalakultak, és éppen az elmúlt évtized hozott alapvető, gyökeres változásokat. A fejlődés egyes lépcsőinek értelmezése mindenképpen szükséges ahhoz, hogy világos legyen: milyen új kihívásokkal kell szembenézni biztonsági ágazat szereplőinek, s azon belül milyen elvárásoknak kell megfelelniük már a közeljövőben is az őrző-védő, illetve a vagyonőri tevékenységet végző szakembereknek.
Ellátási láncok a virtuális térben
Az ipari forradalmak magukkal hozták a „logisztika ipar” fejlődését is. Ahogy ma Ipar 4.0-ról beszélünk, úgy beszélünk Logisztika 4.0-ról is. (Az Ipar 4.0 kifejezés a negyedik ipari forradalomra utalva az információs technológia és az automatizálás egyre szorosabb összefonódását, illetve ezen keresztül a gyártási módszerek alapvető megváltozását elhozó időszak összefoglaló neve. A logisztika 4.0 az Ipar 4.0 fogalomra támaszkodik, az elnevezés a hálózatba szervezést, digitalizálást és felhőalapú számítástechnikát (cloud computing) felhasználó korszerű logisztikát foglalja magában.) Az elmúlt évtized a 4.0-ás verziókra történő felkészülésről szólt. A vállalatok igyekeztek a rendelkezésre álló forrásaikat leghatékonyabban felhasználni, technológiai és szervezeti innovációk alkalmazásával optimalizálni a folyamatokat, a készleteket. Szorosabb együttműködést alakítottak ki partnereikkel annak érdekében, hogy rugalmasabban tudjanak alkalmazkodni a vevői igényekhez, a kereslet volatilitásához és a vevői elvárásokat minél magasabb szinten tudják kielégíteni. Cél, hogy stabilan pozicionálják magukat a piacon.
Mindenki tudta, hogy a 2020-as év a felkészülési időszak vége, innen újraindul a verseny a vevőkért. Mindezek miatt az ellátási lánc menedzsment belépett a digitális gazdaság új korszakába.
Az internet, illetve a világhálón beszerezhető információk mennyisége megváltoztatta a fogyasztókat is. Tájékozottabbak és türelmetlenebbek lettek, s az individualitásuk oly mértékben növekedett, hogy a nekik szánt termékeket lehetőleg az egyéni igényeiknek megfelelően testre szabva, ajtótól-ajtóig várják szállítani, lehetőleg gyorsan, és olcsón.
Azok a vállalatok, amelyek az újgenerációs digitális technológiákat alkalmazzák, a működési költségük 30 százalékát is megtakaríthatják, raktárkészletüket, valamint az elveszített vevőik számát pedig 75 százalékkal csökkenthetik.
A McKinsey nemzetközi tanácsadó cég egy 2019-es tanulmányában arra a megállapításra jutott, hogy az ellátási lánc költségeinek 30 százalékos csökkentését nagyrészt a szállítmányozás és a raktározás alapköltségeinek optimalizálásával, valamint a teljes hálózat működésének optimalizálásával érhetik el a vállalatok.
… És eljöve a digitalizáció és a robotok kora
A raktárakban az áruk kiszedésekor, az úgynevezett „komissiózásnál” automatizált megoldásokkal helyettesítik az emberi erőt, ilyenek például az automatizált magasraktárak, amelyekben automatizált pozicionáló és tároló liftek működnek. Ahol ez nem lehetséges – például nagyobb méretű darabáruk mozgatása esetén – exoszkeletonokat alkalmaznak az emberi erő kiegészítésére: ilyen rendszer működik többek között Dortmundban, az IKEA logisztikai központjában. Magyarországon is léteznek már teljesen automatizált gyógyszertárak, ahol a recept egyedi azonosításától a gyógyszerek kiadásáig teljesen robotizáltak a folyamatok.
A fuvarozás dinamikus útvonaltervezésével, alkalmi futárok bevonásával (Uber), önvezető járművek alkalmazásával és drónok felhasználásával további költségeket takarítanak meg a vállalatok. Jó példája ennek, hogy a göteborgi kikötőben a Volvo munkába állította a hálózatba kapcsolt, önvezérlő elektromos teherautóját. A vezetőfülke nélküli robot-nyergesvontató távfelügyelettel szállítja a konténereket a hajózási társaság és a logisztikai központ között.
A „forecast”, a várható értékesítésnek megfelelő gyártás és készletezés előzetes megtervezése azoknál a vállalatoknál sikeresebb, ahol mesterséges intelligencia alkalmazásával oldják meg a kínálat és kereslet pontosabb előrejelzését. Ezzel mintegy 90 százalékos pontosság érhető el, mivel a bizonytalanság minimalizálásával csökkenthetők a raktárkészletek.
A digitalizáció kiterjed a teljes ellátási láncra. Szenzorokon, különböző érzékelőkön keresztül a fizikai folyamatok adatai teljes mértékben digitalizálva kerülnek a „számítási felhőbe”, ahol a virtualizálódó adatok szoftverek segítségével információvá válnak, majd transzformáció, mesterséges intelligencia által úgy kerülnek vissza a fizikai térbe, hogy robotok irányítására is alkalmasak.
A folyamatok során generált adatok mennyisége exponenciálisan emelkedik. Az ipari technológiai megoldások minden korábbinál intenzívebben kapcsolódnak egymáshoz. A gépek és rendszerek automatikusan kommunikálnak és osztanak meg információkat egymással, miközben kezelik a dokumentumokat, ellenőrzik a folyamatokat és a szimulációkat. Az adatok jelentőségének forradalmi változása irányítja a hatékonyságot, és egyben előfeltétele a gépi tanulásnak, valamint a mesterséges intelligenciának. Segíti a megvalósítást az 5G rövidítéssel ismert ötödik generációs vezeték nélküli hálózat és a 3D nyomtatás.
A digitalizáció jelentős hatása, hogy a kisebb vállalkozások számára is megnyitotta az utat az olyan megoldások alkalmazására, amelyek korábban a nagyvállalatok privilégiuma volt, s egyben megnyitotta számukra a világpiacot is.
Biztonság 4.0
A fentebb felsoroltak, a digitális világ, az informatikai megoldások, az automatizálás, a robotizáció és a mesterséges intelligencia nem zárja ki az ember szerepét a biztonság területéről. A bonyolult ellátási láncok esetében egyre nagyobb jelentősége van az anyagi, információs és pénzügyi folyamatok biztonságának.
Felmerül a kérdés, vajon az előzőekben leírt fejlődést követi-e a személy- és vagyonőr képzés tan- és vizsgaanyaga? Tényszerűen megállapíthatjuk, hogy nem.
Itt az idő, hogy a személy és vagyonőr szakma is felzárkózzon a jelen és a jövő korának követelményeihez, és képzett személyzetet biztosítson az ellátási láncoknak, a „logisztika iparnak”. Ezeket az új elvárásokat nevezhetnénk akár Biztonság 4.0-nak is.
Ehhez elsősorban az oktatás és vizsgáztatás rendszerének és tananyagának kell megváltozni. Az idő éppen alkalmas, ugyanis most folyik a felnőttképzés átalakítása. A biztonsági területeken dolgozók sem lehetnek polihisztorok. A biztonság, mint szakma is sokrétűvé vált, e szakosodás speciális ismereteket igényel, amelyeket az egyes szakterületek – mint például a logisztika – joggal várnak el, viszont a mai képzési rendszer nem teszi lehetővé a speciális tudás megszerzését.
Milyen tudást vár el az ellátási láncok biztonsága? Ha megnézünk egy nemzetközi fuvarozást végző gépkocsivezető pilótafülkéjét jó néhány elektronikus eszközt találunk a szélvédő mögött. Tehát szükség van például informatikai ismeretekre.
A szállító járművek vasúton, közúton egyaránt okmányokkal dokumentálják az áruszállítást. Tehát szakma-specifikus okmányismeretekkel is kell rendelkezni a vagyonőrnek.
Miután az egyedi azonosítás és nyomon-követés szerepe kiemelkedő az ellátási láncokban, ismerni kell az egyedi azonosító jeleket, illetve azok digitális olvasó eszközeit is. Természetesen igaz ez a konténereken szereplő azonosító jelekre és számokra, valamint az áruismeretre is.
A vagyonőröknek ismerniük kell az ellátási láncok biztonságát szavatoló minőségbiztosítási rendszereket, globális forgalomban a TAPA (Transported Asset Protection Association) rendszert.
Mindezeken túl természetesen ismerniük kell a betörésvédelmi, áruvédelmi és kamera rendszereket (BAS, EAS, CCTV), rendelkezniük kell mindazokkal a képességekkel, alaptudással, integritással, amelyek e rendszerekből kinyert adatok mindennapi munkában történő hasznosításához szükségesek.
Meggyőződésem, hogy a vagyonőr-képzésnek igazodnia kell a szakmai igényekhez, így a jövőben egy alapképzésből és egy arra ráépülő szakosított képzésből összeállítva kellene megújulnia.
(Cikkünk először nyomtatásban, 2020 szeptemberében jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)
