A brit internetszolgáltató vállalatoknak egy évig tárolniuk kellene minden olyan adatot, amelyből a terrorelhárító hatóságok nyomon követhetik, hogy az egyes felhasználók milyen online tartalmakhoz fértek hozzá.
Az erről szóló törvényszigorítási javaslatot Theresa May brit belügyminiszter ismertette szerdán a londoni alsóházban. May szerint a javasolt új törvényváltozat „konszolidálja és korszerűsíti” a megfigyelési tevékenység szabályozását, miközben „világszínvonalú” felügyeleti rendszer meghonosításával erősíti a hatósági visszaélések elleni biztosítékokat.
A belügyminiszter szerint a digitális társadalom mindenki által élvezett előnyeit a szervezett bűnözés és a terroristák is kihasználják. Ennek illusztrálására – részletek nélkül – elmondta: az elhárító szolgálatok csak az elmúlt tizenkét hónapban hat jelentős nagy-britanniai terrortámadási tervet hiúsítottak meg.
Növekszik emellett a kibertámadások száma és az általuk okozott kár is. Tavaly a brit nagyvállalatok 90 százaléka számolt be információs és biztonsági rendszereinek feltöréséről – mondta May.
Hozzátette: az online bűnözés a gyerekeket is veszélyezteti. A gyermekvédelmi hatóságok becslése szerint Nagy-Britanniában ötvenezer körül lehet azoknak a száma, akik gyerekek elleni szexuális visszaéléseket ábrázoló felvételeket töltenek le rendszeresen.
A szerdán beterjesztett törvénymódosítási javaslat az ilyen illegális, vagy éppen a nemzetbiztonságot fenyegető tevékenység könnyebb felderíthetősége érdekében azt írná elő a Nagy-Britanniában működő mobiltelefon- és internetszolgáltató cégeknek, hogy egy évig tárolják azokat az „alapszintű” adatokat, amelyekből nyomon követhető, hogy az egyes felhasználók milyen online tartalmakat tekintenek meg. A szolgáltatóknak tárolniuk kellene például, hogy előfizetőik milyen internetes oldalakat keresnek fel, vagy milyen alkalmazásokat használnak számítógépeiken, okostelefonjaikon, táblagépeiken és egyéb eszközökön.
Az internetszolgáltató vállalatoknak ezeket az adatokat hivatalos megkeresés esetén át kellene adniuk a rendőrségnek vagy az elhárító szolgálatoknak.
May hangsúlyozta, hogy a hatóságok az új törvény alapján sem férhetnének hozzá minden egyes internethasználó teljes körű böngészési előtörténetéhez, csak „alapadatokhoz”. A brit belügyminiszter szerint a bekérhető adatok nagyjából „egy tételes telefonszámlához” hasonlíthatók, amelyeken csak az látszik, hogy az illető milyen számot hívott.
A törvény által lehetővé tett hatósági megfigyelést külön bírósági testület felügyelné, amelynek az egyes megfigyelési megkeresések ügyében előzetes jóváhagyási jogosultsága lenne. Ez alól a tervezet egyetlen kivételt hagy: ha a belügyminiszter olyan heveny veszélyhelyzetről értesül, amely haladéktalan felderítési lépéseket tesz szükségessé, személyes döntéssel, a bírósági jóváhagyási procedúra megkerülésével engedélyezheti e hatósági lépéseket.
Nagy-Britanniában már korábban is voltak hasonló kezdeményezések, de azok rendre elhaltak elsősorban a korábbi liberális demokrata koalíciós partner politikai ellenállásán. A brit Konzervatív Párt azonban a májusi parlamenti választások óta egyedül, önálló többséggel kormányoz, és a szerdán beterjesztett módosítási tervezet választási programjában is szerepelt.
