Több mint százmillió tonna – Belgium egy teljes évi kibocsátásának megfelelő mennyiségű – üvegházhatású gáz jut a légkörbe Oroszország Ukrajna elleni háborújának első évi cselekményeinek következtében – mutatta ki egy felmérés.
A Magyarországon élő holland szakértő, Lennard de Klerk vezette kutatásban készített becslés szerint a 2022 februárjában indított orosz támadás az első 12 hónapot tekintve nagyjából 120 millió tonnával növeli az éghajlatváltozást erősítő gázok szén-dioxidban számolt kibocsátását a helyreállítással, azaz a használhatatlanná tett vagy lerombolt épületek – köztük óvodák és kórházak – újjáépítésével és a kapcsolódó infrastruktúrában – egyebek mellett utakban, hidakban és a közműhálózatok elemeiben – okozott károk kijavításával járó kibocsátással együtt.
A novemberi dubaji ENSZ-klímakonferencia (COP28) előkészítését szolgáló bonni nemzetközi konferencián bemutatott tanulmányban kiemelték, hogy a háború miatti gazdasági visszaesés ugyan csökkentette az ukrán gazdaság működésével járó üvegházgáz-kibocsátást, mégsem jut kevesebb káros gáz a légkörbe, mert az orosz támadás hatására ellehetetlenülő ukrán vállalkozások helyett más országokban végzik el ugyanazt a tevékenységet.
Azt is kimutatták, hogy az Oroszország Ukrajna elleni háborújának következtében más módon is növekszik az Ukrajna határain kívül keletkező kibocsátás, a többi között a harcok miatt átszervezett nemzetközi légi közlekedésben, vagy éppen a menekültek millióinak áramlása és az Északi Áramlat földgázvezeték-rendszer elleni szabotázs miatt keletkezett szivárgás révén.
Közvetlenül a harcokhoz a kibocsátás nagyjából egyharmada kapcsolódik. Ennek nagyobbik része – a teljes kibocsátás 19 százaléka – a katonai járművek üzemanyag-fogyasztásából adódik, további 15 százalék pedig a front térségében gyakori tüzekből. Az ukrán környezetvédelmi minisztérium és több más szervezet által támogatott kutatás szerint a kibocsátás legnagyobb része, mintegy ötvenmillió tonna üvegházhatású gáz a háborús pusztítás utáni helyreállításhoz köthető.
A kutatók kiemelték, hogy nehéz felmérni a hadseregek tevékenységéből adódó szén-dioxid-kibocsátást, mert a védelmi terület működésével járó kibocsátásról más szektorokkal ellentétben nem kötelező adatokat szolgáltatni az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (UNFCCC) bonni titkárságának. A becslések szerint a hadseregek fenntartása és működése a globális kibocsátás 5,5 százalékáért felelős, és ez az arány tovább emelkedhet, mert a védelmi kiadások meredeken emelkednek.
