Az amerikai Teal Group szerint a pilóta nélküli felderítő repülőgépek, a drónok (UAV) piaca évi 6 milliárd dollár, és 2018-ra eléri a 12 milliárdot. Érthető, hogy az európai cégek nem akarnak kimaradni ebből az óriási lehetőségből. Jelenleg ez még nem valódi piac: Kína, Izrael, az Európai Unió, Oroszország és az Egyesült Államok saját fegyveres erőinek készít drónokat, és csak közeli szövetségeseinek ad el belőlük. A pénz közel felét a kormányok kutatásra költik.
A helyzet azonban változóban van. A kínaiak felismerve az igényt a felfegyverzett drónokra elkészítették az amerikai Predator másolatát, a Pterodactylt, amelyekt szélesebb körnek készülnek eladni. Mint az Euobservernek egy kutató elmondta, 51 ország szeretne hozzájutni ehhez a technológiához, így a többiek is kénytelenek lesznek nyitni. A fejlesztés következő irányát a katonai vonalon a harci robotrepülőgépek jelentik (Unmaned Combat Aerial Vehicles – UCAV), amelyek légelhárítással jól védett helyeken is bevethetők, majd az autonóm csatadrónok következnek – ezek algoritmusok alapján lesznek képesek önállóan tüzet nyitni olyan helyzetekben, amikor az emberi irányító túl lassú volna, vagy zavarással elvágják bázisától. A tervezett amerikai UCAV, a Darpa Falcon elérheti a 21 ezer kilométer/órás sebességet, és 30 perccel a felszállás után megtámadhatja célpontját bárhol a Földön. Az izraeli Harpy már működik. Képes egy helyben lebegni, felfogni a radarjeleket, ellenőrizni adatbázisában, hogy baráti-e, és ha nem, automatikusan tüzet nyit a jel kibocsátójára.
Ami a polgári felhasználást illeti, a brit rendőrség drónokat akar használni a tömegek ellenőrzésére a 2012-es Olimpián, az EU határőrizeti szervezete, a Frontex február 9-én tesztelt egy izraeli gyártmányú drónt Görögországban, amely a legfőbb belépési pontja az illegális bevándorlóknak.
A Teal Group adatai szerint az USA a tavaly a világon készített 2600 UAV-ből 1800-at gyártott, de csaknem valamennyi nagy európai hadiipari vállalat megkezdte saját prototípusainak létrehozását. Áprilisban kerül sor az első közös európai UCAV, a Neuron (képünkön) próbarepülésére, amit közösen alkotott meg Franciaország, Görögország, Olaszország, Spanyolország, Svédország és Svájc. Ezt fogja követni a következő generációs harci drón, a Telemos, amelynek első repülése 2018-ban várható. Csupán két hete jelentették be, hogy Párizs és London közösen fejlesztik ki a Thales UK drónját, a Watchkeepert. Mint a Defence Professionals írta, a Thales rendelkezik Európában a legtöbb tapasztalattal az UAV-ok terén, miután 60 ezer órát működtetett Hermes 450-eseket Afganisztánban és Irakban. Az izraeli gyártmányú, közepes nagyságú felderítő drónt mintegy 10 éve használja az izraeli és a brit hadsereg, ez az izraeliek legfontosabb harctéri felderítő eszköze.
A drónok európai polgári elhasználásának jogi és erkölcsi akadályai vannak, mint a személyes adatok védelme, de leginkább az, hogy még senkinek sem sikerült előállni jó megoldással arra, hogyan oldják meg a légtérhasználat problémáját, vagyis hogy a pilóta nélküli felderítők ne ütközhessenek össze a polgári repülőgépekkel. A katonai téren pedig a legnagyobb gond az autonóm UCAV-ok fegyverhasználatának szabályozása.
Forrás: Biztonságpiac.hu
Szerző: Barabás T. János
