Az idén 119-en tesznek honvédtiszti esküt augusztus 20-án a felújított Kossuth téren. Harmaduk jeles, illetve kiemelkedő eredménnyel végzett a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) – mondta Benkő Tibor az MTI-nek adott interjújában. A honvédvezérkar főnöke arról is szólt, hogy a Magyar Honvédségen belüli „farkastörvények” szerint csak a legjobbak maradnak a katonai pályán.
A vezérezredes ismertette: évről évre egyre több honvédtisztet avathatnak augusztus 20-án. 2011-ben még 61, az idén már csaknem kétszer annyi (119) katona teszi le ünnepi esküjét. A katonai pálya iránti érdeklődés is egyre nagyobb. Az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának katonai alapképzésére idén tizenháromszoros volt a túljelentkezés, a legnépszerűbb katonai vezető szakra pedig tizenhétszer annyian jelentkeztek, mint amennyi a meghirdetett létszám volt.
Benkő szerint a leendő honvédtiszteknek nagy kihívást jelent majd, hogy olyan katonákat fognak irányítani, olyan katonáknak fognak parancsot adni, akik sokéves szakmai tapasztalattal rendelkeznek. Ma már az altisztek között is egyre több a felsőfokú végzettségű, több nyelven beszélő, akik többször is szolgáltak külföldön. Nem látszódhat, hogy a vezető esetleg kevesebbet tud, mint a beosztottja – hangsúlyozta Benkő Tibor. Hozzátette: ahhoz, hogy a most végzett honvédtisztjelöltek jó parancsnokok legyenek, a szakmai felkészültségen túl jó emberismerőnek, szigorúnak kell lenniük, intézkedéseikben, viselkedésükben és munkájukban pedig következetesnek, példamutatónak és emberségesnek.
Benkő fontosnak tartja, hogy folyamatosan értékeljék, elemezzék a katonai képzés tapasztalatait, hogy még jobbá tegyék. A jövő évtől erősíteni fogják a gyakorlati oktatást, továbbá átalakítják, korszerűsítik az előmenetel érdekében szükséges és a szakmai tanfolyamrendszerű képzéseket is.
A vezérkari főnök elmondta: az előmeneteli képzések lényege, hogy senki ne kerüljön úgy magasabb beosztásba, hogy a szükséges elméleti és gyakorlati követelményekre előzőleg nem készítették fel. Egy századparancsnok például csak akkor lehet zászlóaljparancsnok, ha minden, a beosztáshoz szükséges ismerettel rendelkezik.
Vannak a honvédségen belül szakmai tanfolyamok is, ugyanis egyes szakterületekre az NKE katonai képzése nem terjed ki. Így a honvédségnél több, a polgári életből jövő – például informatikus vagy jogász – szakembert is foglalkoztatnak, akik tanfolyamrendszerű képzésen sajátítják el a szükséges katonai ismereteket.
Az elmúlt években több változás is történt a katonai képzésben. Az általános elméleti ismereteket az NKE-n szerezhetik meg, míg a katonai életre a Ludovika Zászlóaljban készülhetnek fel a fiatalok. Benkő Tibor szerint ez a kettős képzést sikerült jól összehangolni.
A vezérkari főnök fontosnak tartja, hogy azok, akik az NKE-n szereznek diplomát, megismerik a közszolgálatot. Ez a tudás segít abban, hogy ha a katona kiválik a honvédség rendszeréből, megtalálhatja szakmai helyét a közszférában is.
Benkő kitért arra is, hogy a katonai pálya összetett és bonyolult. A katonai életet meghatározza az országon belüli, valamint a szövetségeken belüli gazdasági, politikai, biztonság- és védelempolitikai helyzet, továbbá a világban bekövetkező események. Egy katonának és családjának sok kihívással, lemondással kell szembenéznie.
Elmondta: a Magyar Honvédségnél utoljára 2002-ben volt illetményemelés. Egy katonai életpályamodell viszont nem csak fizetésemelésről szól. A toborzástól – egy hivatásos katona esetében – a végtisztesség megadásáig kell végigkövetni az állomány tagjának életét. Ha például egy katonát külföldre vezényelnek, vagy az országon belül kell elköltöznie, annak meg kell teremteni a feltételeit.
Figyelembe kell venni továbbá, hogy a bérezésnél a rendfokozaton túl különbséget kell tenni a betöltött beosztással járó felelősség és a honvédségnél eltöltött szolgálati évek szerint is. Hiszen, mint fogalmazott, a Magyar Honvédségen belüli szigorú hierarchikus rendtől függetlenül a katonák is állampolgárok, akiknek ugyanannyit kell fizetniük az áruért a piacon. Mindehhez anyagi forrás is kell.
Benkő szerint sokan nem ismerik a Magyar Honvédséget, nem tudják, mi a feladata, mi a rendeltetése. Ezért tartja lényegesnek, hogy a szervezet nyitott legyen a társadalom felé. Ahhoz azonban, hogy a Magyar Honvédség kivívja a társadalom elismerését, elsősorban az kell, hogy a katonákról jó véleménnyel legyenek, „mert felkészültek, intelligensek, jó a megjelenésük, s példaképek tudnak lenni”. Ehhez kiváló emberekre van szükség, a kiváló embereket pedig meg kell fizetni – mondta a vezérkari főnök.
A vezérezredes azt is elmondta, hogy a Magyar Honvédségnél minden évben teljesítményalapú értékelést tartanak. Lehet, hogy ezek „farkastörvények”, de céljuk, hogy a legjobbak maradjanak a katonai pályán. Hozzátette: nem sok katona szolgál 65 éves koráig. Annak, aki például nem akar vagy nem tud a családjával sokadszorra is elköltözni, vagy fizikailag, egészségileg nem bírja a katonalét által megköveteltek teljesítését, segítenek, hogy megtalálja hasznos helyét a civil életben – hangsúlyozta Benkő.
