Jövőre átlépi a Magyar Honvédség költségvetése az ezermilliárd forintot, egészen pontosan 1003 milliárd forint lesz – közölte a honvédelmi miniszter, a nyugállományú katonáknak és honvédségi nyugdíjasoknak tartott tájékoztatóján.
A fórumon Benkő Tibor kiemelte, hogy 2016-ban még csak 299,1 milliárd forint volt az éves költségvetés, idén már 778 milliárd forint. Megemlítette, hogy minden évben több pénzből gazdálkodnak, mint a költségvetés összege, mert évről évre plusztámogatásokat kapnak az államtól, mint 2020-ban, amikor egy év alatt 246,6 milliárd forintot kaptak.
A miniszter szerint Magyarország „a keleti és a déli fenyegetettségek metszéspontjában van”, ezért kell a Magyar Honvédségnek a térség meghatározó katonai erejévé válnia, és képesnek kell lennie az ország és a régió megvédésére. Ennek érdekében a honvédelmi célokra fordítandó költségvetési pénzek 2024-ben GDP-arányosan elérik a két százalékot, és ennek legalább húsz százalékát beszerzésre fogják fordítani.
Benkő örömének adott hangot amiatt, hogy a honvédelempolitika is jó úton van, az elindított haderőfejlesztés révén régi álmok valósultak meg az elmúlt években és a következő időszakban is ez várható. Hangsúlyozta, hogy mindenből a lehető legkorszerűbb eszközök beszerzése a fő irány, ezért vásároltak és vásárolnak többek között Airbus többfunkciós helikoptereket és Leopard harckocsikat.
A miniszter célnak nevezte a magyar hadiipar, a hazai fegyver- és felszerelésgyártás újraindítását, hogy „tetőtől talpig magyar eszközökben legyenek a magyar katonák”.
Mint mondta, az első lépések megtörténtek, az ország képes lesz kézifegyverek, repülőgépek, aknavetők, gyalogsági harcjárművek, páncélozott szállító harcjárművek, lőszer- és lőporgyártásra is, és ha minden téren önellátó lesz, akkor a gyártási kapacitásokat nemzetközi piacokon kívánják lekötni.
Benkő közölte, hogy a korszerű technikai eszközök mellett nagy szükség van az azokat jól kezelő, lojális katonákra is.
A miniszter rámutatott, hogy a sorkötelezettség 2004-es eltörlésével az ország védelmi képességei jelentősen gyengültek, és Magyarország megvédésére ma sem elég harmincezer aktív állományú katona és húszezer tartalékos, mindenkire szükség van a társadalomból. Éppen ezért kiemelt figyelmet kap az utánpótlás biztosítása, az új parancsnok, Ruszin-Szendi Romulusz egyik fő feladata lesz minden régióban önkéntes tartalékos ezredek felállítása, amelyek egyelőre csak Székesfehérváron és Nyíregyházán vannak.
Tervben vannak bentlakásos katonai középiskolák létrehozása, a debreceni után 2030-ig további nyolcat szeretnének az ország minden részében elindítani.
