Magyarország számára elsődleges prioritás a Nyugat-Balkán stabilitásának és biztonságának fenntartása, az ezzel kapcsolatos együttműködés pedig nem csak az Európai Unió, hanem a NATO számára is rendkívül fontos az illegális migráció megállítása tekintetében – jelentette ki Benkő Tibor honvédelmi miniszter.
Benkő kiemelte, Magyarország déli határának a keresztény kultúra védelmét jelentő lezárásával sikerült elérni, hogy az ország területére igazolatlanul senki sem léphet be. Az illegális bevándorlás megállításában kifejtett szerepe mellett ez nagyban hozzájárul az unió terrorizmus elleni küzdelméhez is, ugyanis a migráció megjelenésével nagymértékben növekedett a terrortámadások száma Nyugat-Európában. Magyarország külföldön szolgáló katonáinak több mint fele teljesít szolgálatot a Nyugat-Balkán biztonságához hozzájáruló EU-s és NATO missziókban – közölte.
A miniszter arról tájékoztatott, hogy kedden, a nem NATO-tag Ausztria aláírta a regionális különleges műveleti erők komponensparancsnokságának (R-SOCC) magyarországi létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot. A parancsnokság Magyarország, Horvátország, Szlovákia és Szlovénia és Ausztria katonáinak különleges műveleti kiképzését, felkészítését szolgáló parancsnokság központja Szolnokon lesz. Kiemelte, a partnerség kiváló példája a NATO és az Európai Unió egymás tevékenységét kiegészítő és erősítő együttműködésének.
Mint elmondta, a parancsnokság révén az uniót és a NATO-tagországokat keletről, vagy délről érkező esetleges fenyegetettség esetén jelentős szerephez jut Magyarország. A parancsnokság létrehozása azt jelenti, hogy a katonai szövetség elismeri Magyarország hozzájárulását a NATO tevékenységeihez, ezért támogatja a védelmet és biztonságot növelő magyar kezdeményezést.
Benkő a védelmi miniszteri tanácskozás részleteit ismertetve elmondta, a Száhel-övezet G5-országait – Burkina Faso, Csád, Mali, Mauritánia és Niger – érintően a közép-európai országok egyetértettek abban, hogy nem Európában, hanem helyben kell megoldást találni az emberek problémáira, hogy nyugodt és békés körülmények között tudjanak élni és ne kelljen elhagyniuk szülőföldjüket.
„Magyarország erőn felül teljesít, ha békefenntartói műveletekről van szó, ugyanis a magyar katonák ott vannak Afrikában is, ahol kiképzési feladatokat látnak el” – közölte. Magyarország az év végéig mintegy húszra emeli, a főként Maliban szolgáló katonáinak számát – tette hozzá.
A miniszter elmondta, hogy a tanácskozáson kiemelt téma volt a hibrid hadviselés fenyegetésének kérdése is, ugyanis „nem csak fegyveres eszközökkel lehet egy országot megbénítani, területeit elfoglalni, vagy olyan krízist okozni a politikai és gazdasági életben, amely tönkreteheti az országot”, vagy a biztonságot nagymértékben fenyegeti. Ehhez kapcsolódik a kibertérben megjelenő fenyegetés is, amely a terrorizmushoz hasonló veszélyeket rejt.
