Többszörösen súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte hétfőn egy török bíróság az 53 halálos áldozatot követelő 2013-as reyhanli robbantások egyik szervezőjét, Yusuf Nazikot – jelentette az Anadolu török, részben állami hírügynökség.
A férfit az állam egységének és integritásának megsértése, valamint szándékos emberölés vádpontjában találták vétkesnek. Nazik a halálos áldozatok száma nyomán 53-szorosan súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést kapott. A férfit a török hírszerzés (MIT) tavaly szeptemberben a nyugat-szíriai Latakiában fogta el és szállította Törökországba. Az Anadolu akkori beszámolója szerint Nazik tartotta a kapcsolatot a támadás kiterveléséért a török hatóságok által felelőssé tett szíriai hírszerzéssel és ő irányította a merénylet tényleges végrehajtóit is.
A férfi a kihallgatása során beismerte, hogy részt vett a robbantások szervezésében. Vallomása alapján a szíriai hírszerzés adta a parancsot a robbantásra. Nazik azt is elmondta: a támadást a barátaival együtt követte el, valamint ő biztosította Szíriából a két robbanószerkezet Törökországba juttatását és végleges elhelyezését.
2013. május 11-én a dél-törökországi Reyhanliban két autóba rejtett pokolgép robbant fel néhány perces eltéréssel. Az egyik gépkocsi a polgármesteri hivatal épülete, a másik a száz méterrel odébb található helyi postafiók előtt repült levegőbe. Ez az incidens volt a 2015. októberi ankarai kettős öngyilkos merényletig Törökország legsúlyosabb terrortámadása.
A támadással miatt kilenc másik elkövetőt már korábban elfogtak és felelősségre vontak a török hatóságok. Őket szintén 53-szorosan súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. A török kormányzat a halálbüntetést 2004-ben az európai uniós csatlakozás érdekében törölte az alkotmányból. Helyette vezették be a súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést, amely egy sor korlátozás révén tovább nehezíti a rab sorsát. Ez gyakorlatilag tényleges életfogytig tartó börtönbüntetést jelent, azonban a fegyenc – magaviseletétől függően – legkorábban 30 év után feltételesen szabadlábra kerülhet. A hagyományos életfogytiglani szabadságvesztés esetén ez 24 év. Ezt a büntetést terrorizmusért, gyilkosságért, nemi erőszakért vagy lázadásért lehet kapni. Az elítéltnek magánzárkába kell kerülnie, és legfeljebb két rabtársával találkozhat naponta egy órát.
