A német kormány az ankarai vezetéssel szembeni keményebb fellépés jegyében a Törökországba irányuló fegyverszállításokat is leállítja – értesült a Bild. A lap beszámolója szerint a szövetségi kormány felfüggesztette valamennyi törökországi hadiipari üzleti projektet.
A gazdasági minisztérium közvetve megerősítette a Bild értesülését, a tárca szóvivője közölte, hogy megvizsgálják az összes folyamatban lévő ügyet. Peter Altmaier kancelláriaminiszter a ZDF országos köztelevíziónak azt mondta, hogy a kormány új Törökország-politikájának az eddig bejelentett intézkedések után további elemei is lehetnek, és ezeket nem feltétlenül hozzák nyilvánosságra.
A legutóbbi nyilvános adatok szerint a kormány a január-áprilisi időszakban 57 engedélyt adott ki törökországi hadiipari exportra, az ügyletek összértéke mintegy 22 millió euró (6,8 milliárd forint). Törökország ezzel a negyedik helyen állt az EU-n kívüli NATO-partnerek, és a hadiipari együttműködésben a NATO-tagországokkal egyenrangúként kezelt EU-n kívüli államok sorában.
A kormány a hadiipari export január-áprilisi alakulásáról szóló jelentésében kiemelte, hogy „korlátozó jellegű és felelősségteljes” politikát folytat. Így a kiviteli engedélyekről szóló döntések mérlegelésében kiemelt súlya van az emberi jogok helyzetének a fogadó országban, és a főszabály szerint elutasítják az engedélykérelmet, amennyiben megfogalmazódik az az „alapos gyanú”, hogy az értékesíteni tervezett termékeket „belső elnyomásra vagy az emberi jogok másmilyen folytatólagos, rendszerszerű megsértésére használhatják”.
A szövetségi parlament (Bundestag) ellenzéki pártjai éppen erre hivatkozva régóta sürgetik a törökországi fegyverszállítások leállítását.
A német és a török kormány viszonya a tavalyi törökországi puccskísérlet óta folyamatosan romlik, a kapcsolatot konfliktusok egyre hosszabb sora terheli. Ezért a berlini vezetés csütörtökön irányváltást jelentett be, az eddiginél keményebb fellépést ígér, arra hivatkozva, hogy Ankara elfordul az európai értékekről.
A legutóbbi konfliktust egy úgynevezett feketelista jelenti, amelyet a török hatóságok állítottak azokról a német vállalatokról, amelyek szerintük támogatják a tavalyi puccskísérletért felelősnek tartott Fetullah Gülen hitszónok mozgalmát. A listán szerepel a többi között a Daimler autógyártó óriásvállalat és a világ legnagyobb vegyipari cége, a BASF.
Pénteken egy név nélkül nyilatkozó német biztonsági tisztségviselő azt mondta, hogy az első hírekkel ellentétben nem 68, hanem 680-nál is több cég van a listán. Ezt azt jelenti, hogy Ankara a terrorizmus támogatásával gyanúsítja a Törökországban tevékenykedő mintegy 6800 német vállalkozás tíz százalékát.
Az új berlini irányvonal jegyében elsőként frissítették a Törökországba utazóknak szóló külügyminisztériumi információkat, figyelmeztetve, hogy bárkit bármikor önkényesen megfoszthatnak szabadságától, ezért fokozott óvatosságra van szükség. Továbbá napirendre vették a törökországi beruházásokhoz nyújtott állami garanciavállalások felülvizsgálatát.
A koalíciós pártok teljes egyetértésben határoztak az irányváltásról. Ezt jelzik a pénteki nyilatkozatok is. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter, az Angela Merkel kancellár vezette jobbközép CDU/CSU pártszövetség egyik legtekintélyesebb politikusa a Bildnek azt mondta, hogy a török hatóságok önkényesen letartóztatnak embereket és nem tartják be a konzuli segítségről szóló legalapvetőbb szabályokat sem.
Ez „arra emlékeztet, hogy miként működött egykor az NDK” – mondta Wolfgang Schäuble.
A koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) részéről Heiko Maas igazságügyi miniszter hozzátette: mindenkinek önállóan kell dönteni arról, hogy beteszi-e a lábát Törökországba. Azt viszont mindenkinek tudnia kell, hogy „aki elutazik Törökországba, sajnos nem egy jogállamban fogja eltölteni a szabadságát” – mondta a német igazságügyi miniszter.
