Bevételének és működési eredményének növekedése mellett minden idők egyik legjobb féléves nyerségét érte el az Erste Csoport az idén – tájékoztatta az Erste Group Bank AG sajtóosztálya.
Az Erste Csoport az idei első fél évben 3,374 milliárd euróra növelte díj-, jutalék- és kamatbevételét a 2017 első felében elért 3,292 milliárd euróról. Működési eredménye 1,297 milliárd euróra nőtt 1,289 milliárd euróról, az anyavállalatra jutó nyereség pedig 774,3 millió euróra emelkedett az egy évvel korábbi 624,7 milliárd euróról.
„Minden idők egyik legjobb féléves eredményét érte el az Erste Csoport az idén, a nettó nyereség éves összevetésben 24 százalékkal 774 millió euróra nőtt. A háttérben a nettó kamatbevételek 3,3 és a díjbevételek 5,3 százalékos növekedése mellett az alacsony szintű kockázati költségek állnak, így a költség/bevétel ráta az első negyedévi 64,3 százalékról 58,8 százalékra esett vissza a második negyedévben” – kommentálta az eredménybeszámolót Andreas Treichl, az Erste Group Bank AG vezérigazgatója.
Hozzátette: „azzal számolunk, hogy a működési eredményben megmutatkozó pozitív trend az év második felében is folytatódni fog. Ezt támasztja alá a kelet-közép-európai gazdaságok átlagosnál jobb teljesítménye, amihez hozzájárul az alacsony munkanélküliségi ráta, a béremelkedés, és a gazdasági versenyképesség javulása.”
Az Erste várakozásai szerint a működési környezet elősegíti a hitelállomány bővülését. Az idén a reálgazdasági növekedés 3-4 százalék között várható az Erste Csoport fő kelet-közép-európai piacain – így Ausztriában is. A GDP növekedését elsősorban a stabil belföldi kereslet táplálja, ugyanis Kelet-Közép-Európában a gazdaság bővülését a reálbérek növekedése és a munkanélküliség csökkenése is támogatja. Az Erste megítélése szerint a kelet-közép-európai régió államaiban fennmarad a költségvetési fegyelem.
Az Erste Csoport célja, hogy az idei teljes évben tíz százalékot meghaladó ROTE-arányt (tényleges saját tőkére vetített megtérülési rátát) érjen el. Az idei első fél évben 11,7 százalék, 2017 első felében 9,9 százalék volt az arány.
Az idei évre vonatkozó feltételezéseket alátámasztja a bevételek enyhe növekedése (a hitelállomány nettó 5 százalékot meghaladó arányú bővülését, valamint további kamatemelést feltételezve Csehországban és Romániában), és a költségek kismértékű csökkenése, amelynek hátterében a projektekhez kapcsolódó kiadások mérséklődése és történelmi mélyponton lévő kockázati költségek húzódnak meg.
