A biztonság folyamatos garantálása határozza meg a katasztrófavédelem stratégiáját a jövőben is. Mint azt Góra Zoltán, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának (OKF) tavaly decemberben kinevezett vezetője a Biztonságpiacnak kifejtette: a katasztrófavédelem akkor működik jól, ha az emberek csak ritkán hallanak a szervezetről.
– Jelent szerkezeti, gazdasági átalakítást, hogy tavaly decemberben kinevezték az OKF főigazgatójának?
– Főigazgatói kinevezésemet követően a katasztrófavédelem struktúrájában nem volt szükség alapvető változtatásokra, gazdálkodásunkat pedig eddig is a precíz tervezés és költséghatékonyság jellemezte, amihez a jövőben is tartja magát a szervezet. A katasztrófavédelem feladatai folyamatosan változnak, tevékenységi körünk legutóbb például a lakossági kéménysepréssel egészült ki. A lakossági kéményseprésben 2016 júliusa óta a katasztrófavédelem szolgáltatóként jelenik meg azokon a területeken, ahol ezt a feladatot a megyei jogú városok nem vállalták tovább. Jelenleg 2,3 millió lakossági kémény ellenőrzését és tisztítását a katasztrófavédelem végzi. Az új feladatkörhöz hozzá kellett igazítani a katasztrófavédelem szervezeti felépítését és gazdálkodását is. Kialakítottuk a katasztrófavédelem kéményseprő-ipari szervezetét, megteremtettük annak technikai és működési feltételeit. A gazdálkodás témakörében a legfontosabb, hogy a lehető leghatékonyabban használjuk fel a rendelkezésre álló forrásainkat, legyen szó hazai vagy éppen európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztésről.
– Milyen stratégia mentén képzeli el az OKF működését?
– A katasztrófavédelem vezetési stratégiáját a jövőben is mindannyiunk legfőbb közös értékére, a biztonság folyamatos garantálására és fejlesztésére kell alapozni. A katasztrófavédelem küldetése a magyar lakosság élet- és vagyonbiztonságának, a nemzetgazdaság és a létfontosságú infrastruktúra-elemek biztonságos működésének védelme. A katasztrófavédelem látja el Magyarország mentő tűzvédelmét, részt vesz a létfontosságú infrastruktúra biztonságos működtetésében, illetve hatósági eszközökkel hatékonyan törekszik megelőzni a különböző veszélyhelyzeteket. Ez a szervezet felel a tűzoltásért, tűzmegelőzésért és a tűzesetek kivizsgálásáért. De szintén a katasztrófavédelem látja el az árvizek elleni védekezést, a veszélyes ipari üzemek engedélyezését és felügyeletét, a veszélyesáru-szállítás ellenőrzését, szükséghelyzetben a lakosság kitelepítését, befogadásának és ellátásának megszervezését, valamint a katasztrófák utáni helyreállítást és újjáépítést. A szervezetnek csaknem négyszáz hatósági jogköre van, közöttük olyanok, mint a vízügyi hatósági és vízvédelmi jogkör vagy éppen tűzvédelmi hatósági feladatok. Akár rövid, akár hosszú távon vizsgáljuk a katasztrófavédelem stratégiai céljait, úgy kell az erőforrásainkat, eszközeinket, kapacitásainkat és infrastruktúránkat felhasználnunk, hogy az emberek biztonság iránti igényeinek a dinamikusan változó körülmények között is képesek legyünk megfelelni.
– Melyek a rövid és középtávú tervek a szervezetet illetően?
– Célunk, hogy akár a mindennapos tűzoltói beavatkozások, akár a hatósági tevékenységünk révén ne csak megőrizzük, hanem növeljük az emberek tűzoltók iránti bizalmát és a szervezet elismertségét. Fontos, hogy az állampolgárok tudják: a katasztrófavédelem egy egységes, kiszámíthatóan működő rendvédelmi szerv, hazánk közbiztonságának egyik alapköve. Működésünk fontos alapelve az is, hogy a megelőzés mindig olcsóbb, mint a védekezés és a helyreállítás. Éppen ezért célunk a határozott hatósági jelenlét erősítése, ezzel a tűzesetek, ipari balesetek és hasonló szituációk számának további csökkentése. A katasztrófavédelem akkor működik jól, ha az emberek csak ritkán hallanak erről a szervezetről. Mindezeken felül folytatjuk a hazai önkéntestűzoltó-mozgalom erősítését, növelve azon önkéntestűzoltó-egyesületek számát, amelyek szigorú ellenőrzési és vizsgáztatási rendszer végén önálló beavatkozási jogot szerezhetnek. Az elmúlt években egyre nagyobb teret kapott az önkéntes tűzoltók szerepvállalása a mentő tűzvédelemben, a katasztrófavédelemmel ma már 556 egyesület működik együtt. Közülük 39 egyesületnek biztosítottuk a jogot arra, hogy az általunk támasztott szakmai és infrastrukturális követelményeknek eleget téve önállóan, a hivatásos tűzoltók jelenléte nélkül is beavatkozhatnak. Korábban csak a hivatásos tűzoltók jelenlétében dolgozhattak, természetesen nagy segítséget nyújtva akkor is. Folytatjuk az önkéntestűzoltó-egyesületek pályázati úton megvalósuló támogatását is. A katasztrófavédelem ösztönzi azokat a társadalmi önszerveződéseket, amelyek a tűzvédelem elősegítését célozzák. Évről évre több pénzt nyerhetnek el a katasztrófavédelemtől, 2016-ban összesen félmilliárd forint értékben támogattuk őket új eszközökkel vagy éppen képzésekkel. További százmillió forintot juttatunk az önkéntes mentőszervezeteknek is, amelyek hasonló fejlesztésekre fordíthatták az elnyert összeget.
– Milyen további fejlesztéseket tervez ebben az évben az OKF?
– Folyamatosan újul meg és válik így egyre homogénebbé a katasztrófavédelem gépjárműparkja. Célunk, hogy a jelenleg több mint negyvenféle tűzoltógépjárművet új, Magyarországon gyártott típusra cseréljük. E törekvésünk nem csupán gazdasági, hanem biztonsági kérdés is. A számos különböző típusú tűzoltógépjármű és azok felszereltsége, műszaki kialakítása igen sokféle. Ahhoz, hogy egy tűzoltógépjármű vezetője megfelelőképpen tudja kezelni az eszközöket, az adott típusra vonatkozóan vizsgát kell tennie. Rendkívül időigényes és gazdaságtalan, hogy minden gépjárművezető minden egyes gépjárműtípushoz külön vizsgát tesz. Ha a katasztrófavédelem eszközparkját homogenizálni tudjuk, egyszerűsödik a képzés és a szolgálatszervezés, a rendszer működtetése egyúttal költséghatékonyabbá válik. Jelentősen egyszerűsíti a helyzetünket például veszélyhelyzet esetén, ha könnyen tudjuk az eszközöket és az erőket átcsoportosítani, mindez pedig hazánk biztonságára is jótékonyan hat.
(N.CS.)
Cikkünk nyomtatásban 2017 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)
