Az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) folytatja a sikeresen működő szakmai programokat, miközben az utánpótlás kinevelésére is komoly hangsúlyt helyez. A polgárőrség elmúlt éves eredményeiről Túrós András, a szövetség elnöke számolt be a Biztonságpiacnak.
– Hogyan értékelné az OPSZ elmúlt évét?
– Az elmúlt év jubileumi esztendő volt, hiszen 25 éves lett a polgárőrség. Miként a rendészeti szervezeteknél általában, a polgárőrségnél is jellemző volt a tömeges migráció kérdése, amely döntően befolyásolta szakmai tevékenységünket. A déli határ mentén lévő egyesületek, különösen Csongrád és Bács-Kiskun megyében szinte a polgárőrök végváraiként működtek és segítették a rendészeti szervezetek munkáját. Ezenfelül az országos rendőrfőkapitány kérésére a polgárőrök a mélységi megyékből elvezényelt rendőröket helyettesítve biztosították, hogy ne jelentkezzen közbiztonsági deficit. Ez azt jelentette, hogy sokkal több szolgálati órát kellett vállalnunk az északi és a közép-magyarországi megyékben. Szakmai szempontból jelentős, hogy a 250×100-as programot kibővítettük 300×100-ra, vagyis háromszáz kiválasztott településen elindítottunk egy bűnmegelőzési mintaprogramot. Ennek értékelése áprilisban várható. Emellett folytatódik a nagyvárosok bűnmegelőzési programja is: 24 olyan nagyváros van, amelyek korábban polgárőrségi szempontból nem kaptak akkora figyelmet, hiszen általában a kistelepüléseken működik hatékonyan a polgárőrség. Ezt a programot a rendőrséggel közösen hirdettük meg, és már most sikerként beszélhetünk róla, hiszen jelentősen, 20-30 százalékkal nőtt a nagyvárosi egyesületek létszáma. Nagyon fontos volt az ifjú polgárőrökkel kapcsolatos elképzelések megvalósítása is. Jelenleg 800-850 ifjú polgárőr tagja van az OPSZ-nek. Számos olyan programot szervezünk – az ifjúsági táborokon, fórumokon és kulturális programokon át egészen a sportrendezvényekig –, amelyek vonzóak lehetnek a fiatalok számára, illetve próbáljuk a honvédelmi előképzésbe is bevonni őket. A technikai fejlesztések terén részben csúcsra ért a szövetség, hiszen 550 új gépjárművel, kétszáz új kerékpárral és húsz segédmotor-kerékpárral gazdagodott az állomány, valamint kétszázmillió forint értékben 33 ezer láthatósági mellény beszerzésére került sor. Az OPSZ létszáma stabilizálódott, ma már több mint 60 ezer olyan tagunk van, akik igazolvánnyal rendelkeznek, vagyis ennyien láthatnak el közterületi és külterületi szolgálatot.
– Milyen szempontok alapján választották ki a 300×100-as programban részt vevő településeket?
– Az immár harmadik éve futó programba elsősorban azokat a településeket választottuk ki a helyi rendőrséggel, illetve az önkormányzatokkal együttműködve, ahol a lakosság biztonságérzete kedvezőtlenebb a többi településhez képest. Azt a célt tűztük ki, hogy a közbiztonság ne legyen kampánytéma, ne legyenek olyan települések, ahol a közbiztonság miatt rossz a hangulat. A lakosság bevonásával folyamatosan mérjük a program hatékonyságát, és elmondható, hogy az abszolút elégedettség a jellemző, amit a jogsértések terén tapasztalt 30-40 százalékos javulás is alátámaszt. Ez nemcsak a polgárőrség érdeme, de mindenképpen mi voltunk a kezdeményezők. Az országos rendőrfőkapitánnyal közösen szoktunk konzultációt tartani a városvezetés és a lakosság képviselőinek részvételével, hogy értékes visszacsatolásokat kapjunk.
– Mennyire lehet bevonni az ifjú polgárőröket ezekbe a programokba?
– Egyrészt ők képezik a polgárőr-utánpótlás bázisát, másrészt szeretnénk honvédelmi, rendészeti, közbiztonsági nevelésben részesíteni őket. Ezáltal jobban beleláthatnak a polgárőr-tevékenységbe, viszont a szolgálati ellátásban csak megfigyelőként vehetnek részt. Ugyanakkor olyan szellemi munkával tudnak hozzájárulni a működésünkhöz, ami az idősebbeknek már nehezebben megy, mint például a számítógépek kezelése, informatikai segítségnyújtás és akár ezek oktatása is. De karitatív tevékenységet is végeznek: elintézik az idősek bevásárlását, elmennek a gyógyszerekért. Szeretném, ha az ifjú polgárőrök létszáma elérné a tízezret, ezért kiválasztottunk negyven olyan középiskolát, ahol lehetőség van rendészeti fakultáció választására. Itt az is fontos, hogy van egy ötvenórás kötelező közösségi szolgálat még érettségi előtt, amit a polgárőrségnél teljesíthetnek.
– Milyen eredményeket tud felmutatni a Polgárőr Akadémia?
– Mivel vezetőképzésről van szó, ez a polgárőrképzés csúcsa. Az elmúlt két és fél év alatt háromszázan végezték el az akadémiát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanárainak közreműködésével. A vezetők nélkülözhetetlen ismeretekhez juthatnak, amelyek megváltoztatják gondolkodásukat, felkészültségét. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a polgárőrség a rendőrség civil szervezete. A polgárőr egyesületeket is ennek megfelelően kell vezetni, szervezni.
– Melyek a rövid és középtávú tervek?
– Folytatódik a 300×100-as, illetve a nagyvárosi bűnmegelőzési program is. Ebben az évben a gazdálkodási területen szeretnénk egy kicsit nagyobb rendet és fegyelmet kialakítani, aminek fontos lépése, hogy kiteljesedik a belső ellenőrzési rendszerünk. Minden egyesületnek közvetlen segítséget nyújtunk a gazdálkodáshoz. Új szakmai programot nem indítunk: a köz- és külterületi órák számát szeretnénk jelentősen növelni. A polgárőrök jelenléte ugyanis nagymértékben befolyásolja a lakosság biztonságérzetét, a polgárőrök szolgálata pedig önmagában visszatartó erő. A cél, hogy minden polgárőr 200-220 szolgálati órát teljesítsen évente. Szeretnénk, ha javulna a polgárőrök fizikai állóképessége is, ennek érdekében létrehoztuk a sportegyesületünket. Figyelemmel kísérjük a migráció alakulását is, így januárban megalakult a Határvédelmi Polgárőr Tagozat, amelybe legalább 80 egyesület integrálódik a határ mentén. Figyelmet fordítunk az ott lévő polgárőrök speciális felkészítésére, és arra, hogy speciális kapcsolatot tudjanak tartani a határvédelemben részt vevő rendőrökkel, katonákkal. Szeretnénk elérni, hogy a vonatkozó jogszabály által a polgárőrség mentességet kapna a cégautóadó-fizetési kötelezettsége alól, így további kétszázmillió forintot tudnánk az egyesületek működésére fordítani.
(F.G.)
(Cikkünk nyomtatásban 2017 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)
