Musical, mesekönyv, mobilapplikáció, börtönszínház, vetélkedő és a térinformatika kereszteződése a bűnmegelőzéssel. Ezek mind segítettek megelőzni a bűncselekményeket. Sikeres évet zárt a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (NBT), minderről a szervezet elnökével, Hatala Józseffel beszélgettünk.
– Több hosszú távú bűnmegelőzési program is indult 2015-ben. Milyen eredményekkel zárták az elmúlt évet?
– Az elmúlt év sikereként könyvelhető el, hogy a bűnmegelőzési musicalünket egy bérletes szezon után elvittük az ország más nagyvárosaiba. Két előadást tartottunk Békéscsabán, négyet a Szegedi Nemzeti Színházban, és hamarosan a fővárosban is lehet majd látni a darabot, ahogy az ország más településein is. Sikerként kell elkönyvelnünk a büntetés-végrehajtással közösen indított börtönszínház-programunkat is, amelynek augusztusban a József Attila Színházban volt a döntője: itt a bv-intézetek mutatták be azokat a darabokat, amelyeket ők választottak, és többnyire ők is írtak. Meg kell említenem a Krimiben tudós vetélkedőt, amelyet a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság indított a zseniális Beugró című tévéműsor mintájára. Ez egy gyors szituációs vagy ha jobban tetszik, szerepjáték. A háromfős csapat kriminális helyzetek kezelésével kapcsolatos feladatokat és közben kérdéseket is kap. Emellett a megszokott programjaink sem maradtak el: volt kortárs segítőképzés, támogattuk a börtönökben a jobb agyféltekés rajzolást, aminek személyiségformáló jelentősége van, és változatlanul nagy sikerrel zajlott le a pedagógusok számára indított Bűnmegelőzés az iskolában című akkreditált képzésünk. Megjelent az Erdőváros meséi című könyvünk kisgyerekeknek. Ezenkívül tavaly is támogattuk a balatoni idegenforgalom biztonságát. Azokban az országokban nem növekszik a turizmus, ahol rossz a közbiztonság. Abban pedig, hogy Magyarországon olyan legyen a közbiztonság, mint most, a bűnmegelőzésnek jelentős szerepe van. Tavaly a Balatonon, a Velencei-tó mellett és a Tisza-tónál is ott voltunk nyáron: bűnmegelőzési módszerekkel és eszközökkel támogattuk az idegenforgalmat. Emellett részt vettünk a turizmussal kapcsolatos nyári nagy kiállításon és rendezvényen.
– Az idősebb korosztály is veszélyeztetett, erről már sokszor beszéltünk. Az elmúlt években elszaporodtak az úgynevezett unokázós csalások. Ezeket is beépítik a bűnmegelőzési üzenetekbe?
– Természetesen, az NBT kezelésében van a bűnmegelőzési kisfilmtár, amelyben több mint hetven film található. Ebben láthatók időseknek szóló 5-6-8 perces spotok, amelyek felhívják a figyelmet arra, hogyan védekezhetnek a zseblopás vagy az unokázós csalók ellen. Készítettünk egy HázŐr elnevezésű mobilapplikációt, amelynek segítségével bárki felmérheti saját otthonát. Az alkalmazás javaslatokat is ad arra nézve, hogyan lehetne biztonságosabbá tenni a lakóingatlanokat. Emellett elkészült egy könyv is a bűnmegelőzés építészeti eszközökkel témában, amely arról szól, hogyan lehet úgy kialakítani a lakást, a közösségi tereket, utcákat, a települést, hogy biztonságos legyen. Ezt a kiadványt elküldjük például az önkormányzatoknak is.
– A Police Café rendezvénysorozat is folytatódott tavaly?
– Ebben a programban egy kis szünetet tartottunk, de 2017-ben újra akarjuk indítani, mert kíváncsiak vagyunk az elmúlt időszakban bekövetkezett változásokra. Több mint harminc településen jártunk és rengeteg információt gyűjtöttünk, mindazt, amit a Police Café eseményein tapasztaltunk, beépítettük a bűnmegelőzési programjainkba. Jelenleg a program értékelése zajlik, most dől el, hogy jól választottuk-e ki a beépített elemeket. A nagy kérdés most az, hogy az állampolgárok érzékelnek-e változást.
– Amellett, hogy a lakossággal beszélgetnek, évek óta felméréseket is végeznek. Most min dolgoznak?
– Ahhoz, hogy a bűnmegelőzési programjainkat hosszú távon időtállónak tudhassuk, fontos, hogy bizonyos tudományos szintű kutatásokat is elindítsunk. Idén nagy hangsúlyt helyezünk az ifjúságkutatásra. Szeretnénk megtudni, hogy Magyarország fiataljai honnan és milyen körülmények között szerzik be a bűnözéssel kapcsolatos információikat. Ez szükséges a védekezéshez, illetve ahhoz, hogy ne váljanak áldozatokká. Arra is kíváncsiak vagyunk, kinek hisznek, kiben bíznak. A másik fontos felmérés az úgynevezett látenciakutatás, amely arról szól, milyen arányt képviselnek azok a bűncselekmények a többihez képest, amelyek megtörténtek, de nem jutottak a hatóság tudomására, hiszen sok eset éppúgy a bűnözés része, amiről nem tud a rendőr. Sokan legyintenek arra, hogy elmenjenek a rendőrségre egy tyúktolvaj miatt, vagy azért, mert valaki ellopta a kapát az udvarból. Számtalan ilyen eset lehet.
– Ezt fel lehet mérni?
– Megfelelő tudással, interjúkkal, nagy reprezentatív mintavétellel, célirányos, jó kérdőívekkel fel lehet mérni. Ilyenkor az is kiderül, miért nem ment el az áldozat a rendőrségre. Ha ezt tudjuk, a kormánynak is jelezhetjük, melyik területen kell javítani. Emellett ki kell emelnem, hogy a Lechner Tudásközponttal együtt foglalkozunk a térinformatika alkalmazásával a bűnmegelőzésben. Magyarországon szerteágazó, többcélú statisztikai adatgyűjtés zajlik. A mai digitális világ lehetővé teszi, hogy bizonyos statisztikai adatok egymásra vetíthetők, megjeleníthetők legyenek térinformatikai eszközökkel. Ha adott egy települési térkép, amely informatikailag fölrajzolható, arra rátehető az adat arról, hova telepítettek térfigyelő kamerát. Emellett a rendőrök tudják, hogy az adott településen hol követtek el közterületi bűnözést, rablást, kifosztást. Ezeket mind egymásra lehet vetíteni. Ráadásul mindebből arra is választ lehet adni: igaz-e, hogy ahol kamera van, ott kevesebb a bűncselekmény, ahogy arra is, hogy rögzítsük-e a kamerák képét vagy elég figyelni.
(K.N.)
(Cikkünk nyomtatásban 2017 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)