A 2016. szeptember 24-i, „körúti robbantásként” emlegetett bűncselekmény tettese utáni nyomozás kapcsán újra fókuszba kerültek a térfigyelő kamerákkal rögzített kép- és videófelvételeken szereplő egyének személyiség- és adatvédelemhez fűződő jogai. Ki, milyen felhatalmazás birtokában és milyen célra kérheti el a felvételeket? A szabályozók és törvények közötti eligazodáshoz Péterfalvi Attilától, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökétől kértünk segítséget.
– Milyen szabályok vonatkoznak a közterületen felszerelt térfigyelő kamerák felvételein megjelenő emberek személyiségvédelmi jogaira?
– Alapvetően két törvény vonatkozik a közterületi kamerázásra: az 1994-es rendőrségi törvény és az 1999-es közterület-felügyeleti törvény. E törvények megfelelő felhatalmazást biztosítanak a kamerák elhelyezésére, illetve pontosan szabályozzák például, hogy mennyi ideig lehet megőrizni a felvételeket és kinek lehet átadni azokat. Mindkét törvény biztosítja a zárolás jogát a magánszemélyek számára, vagyis ha a magánszemély a rendőrség vagy a felügyelet számára megjelöli, hogy milyen okból lesz szüksége a felvételre (például majd polgári pert kezdeményezne a kamera által rögzített rongálás miatt), akkor a szerveknek a magánszemély kérésére kötelességük a felvételeket „eltenni”, azokat nem törölhetik.
– Milyen hatóságok, szervek jogosultak a felvételeket megtekinteni és elkérni?
– Lényegében bármely hatóság jogosult elkérni, amelyiknek az eljárásjogi szabályai szerint a tényállás tisztázásához, bizonyításához szüksége lehet a felvételekhez, és a jogszabály felhatalmazza őket a felvételek bizonyítékként vagy tárgyi bizonyítékként történő beszerzésére. Így például a rendőrségen és az ügyészségen kívül a polgári bíróság, a szabálysértési hatóság is, de akár a közigazgatási hatósági eljárást folytató más szervezet is igényelheti a felvételeket.
– A nem közterületen – például kiskereskedelmi üzlethelyiségekben, szórakozóhelyen – telepített kamerarendszerek felvételeit mely hatóságok, szervek kérhetik el, ehhez milyen hatósági kérelmek szükségesek, a felvételek milyen eljárásokban használhatók fel?
– Ebben a tekintetben nem különbözik a közterületi, illetve a nem közterületi kamerákra vonatkozó szabályozás. Vagyis az utóbbi esetben is az eljárásjogi szabályai alapján bármely hatóság jogosult a felvételek igénylésére az eljárás lefolytatása érdekében. Azt azonban ki kell emelni, hogy a nem közterületen üzemeltetett kamerákra vonatkozó törvények szintén nevesítik annak lehetőségét, hogy a hatóságok a felvételek továbbítását kérhetik. Természetesen a felvételeket csak a hatóság írásbeli megkeresése esetén lehet továbbítani, abban meg kell jelölni, hogy melyik törvény teszi lehetővé, hogy a felvételeket elkérje a nem közterületen található kamera üzemeltetőjétől.
– Mennyivel szigorúbbak a magánterületen – például lakásokban, irodákban – működő kamerarendszerek esetében érvényes rendelkezések?
– A magánterületekre vonatkozóan sincs eltérő szabályozás. Így például a rendőrség a büntetőeljárásról szóló törvény megfelelő rendelkezése alapján magánszemélytől is kérheti a felvétel továbbítását, vagy akár – másolás útján – lefoglalhatja a kamerák felvételeit.
– Milyen szabályok vonatkoznak a közterületek felett engedéllyel vagy engedély nélkül repülő drónok felvételein megjelenő emberek személyiségvédelmi jogaira?
– A drónok katonai alkalmazása évtizedes múltra tekint vissza, ám a civil életben való megjelenésük és gyors elterjedésük világszerte az utóbbi egy-két évre tehető. Ezen a területen a technológia alkalmazása egyelőre előrébb tart, mint a jogalkotás. Jelenleg nincs olyan hatályos hazai jogszabály, amely speciálisan a drónokra szerelt kamerákkal készült felvételek személyiségi jogi, illetőleg adatvédelmi kérdéseit szabályozná, bár a kormányzat már társadalmi egyeztetésre bocsátotta a drónhasználat egyes jogi aspektusainak szabályozására vonatkozó tervezeteket.
– Milyen hatóságok, szervek jogosultak a felvételeket elkérni, megtekinteni, elemezni és a látottak alapján intézkedni?
– A felvételeket büntetőeljárás során a nyomozó hatóság, ügyész, bíróság a Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. évi törvény rendelkezései alapján jogosult elkérni, megismerni, tartalmát a büntetőeljárásban felhasználni. Az ide vonatkozó paragrafus rendelkezése értelmében a büntetőeljárásban eljáró hatóságok jogosultak elrendelni az információs rendszerben tárolt adatok – így a képfelvétel – megőrzését is. Az „infótörvény” rendelkezése alapján pedig a NAIH személyes adatok kezelésével kapcsolatos jogsérelem ügyében indult vizsgálata során megismerheti a vizsgált üggyel kapcsolatba hozható adatkezelést, így a drón segítségével készített felvételt is. Ennek alapján a számára az infótörvényben biztosított intézkedéseket teheti. Többek között vizsgálatot, hatósági eljárást folytathat, amelyek során megtilthatja a jogellenes adatkezelést, elrendelheti a felvétel törlését, megsemmisítését, bírságot szabhat ki, pert indíthat.
(G.L.)
SIM-kártyák név nélkül?
A Belgiumban és Franciaországban elkövetett terrorcselekmények után nyilvánosságra került, hogy úgy vásároltak kétszázezer SIM-kártyát Magyarországon, hogy azok felhasználói névtelenek, azonosíthatatlanok maradhattak.
– Hogyan változtak a SIM-kártyák vásárlásának adatvédelmi szabályai, milyen új szabályok vonatkoznak a mobilcégekre?
– A közelmúltban, 2016. december 2-án hirdették ki a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, valamint az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C törvény módosításáról szóló 2016. évi CXXVIII. törvényt. A törvény tervezetét hatóságunk a közigazgatási egyeztetés időszakában a Belügyminisztérium felkérésére véleményezte. Az úgynevezett anonim SIM-kártyákra vonatkozó szigorítással kapcsolatban a NAIH álláspontja, hogy a vevők azonosítására vonatkozó szigorítások az információs önrendelkezési jog érvényesülésének korlátozásával járnak ugyan, azonban a szigorítás nyomós közérdeket, nevezetesen a terrorizmus megelőzését és az állampolgárok biztonságát szolgálja és a jogkorlátozás nem haladja meg a szükséges mértéket.
(Cikkünk nyomtatásban 2017 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)
