A nyomott vállalási díjak mellett számos olyan probléma nehezíti a magyarországi vagyonvédelmi piac helyzetét, amelyekre a rendszerváltás óta nem sikerült megoldást találni. Kertész Csaba, a Power Shield Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója szerint mind a magánszféra, mind pedig az állam részéről egyfajta sztenderdváltásra volna szükség.
– Egy prémium szolgáltatásokat (is) nyújtó vagyonvédelmi vállalkozás tulajdonosaként, valamint az IBSSA (International Bodyguard and Security Services Association) magyar szekciójának egykori vezetőjeként hogyan értékeli a hazai piacon az elmúlt években elkezdődött folyamatokat?
– Az elmúlt években megindult a piac átalakulása, immár a Belügyminisztérium határozza meg a közbeszerzéseknél alkalmazott minimális vállalási díjakat, ami növekvő tendenciát mutat a piacon. Emellett ugyanakkor megjelent a munkaerőhiány is. A vagyonvédelmi vállalkozások nagy része a magánszférából érkező megrendelések esetében csak nehezen tudja érvényesíteni a közbeszerzéseknél előírt vállalási díjakat. Miközben Szlovákiában 12-13, Nyugat-Európában pedig 18–25 euró körül vannak az átlagos vállalási díjak, és a vagyonőri bérezés is ezeknek megfelelően alakul, Magyarországon a cégek életét még mindig a szürkegazdaságból való kiverekedés szándéka és nehézségei határozzák meg. Ma itthon a magánszférában 30-40 százalékkal alacsonyabbak az óradíjak az említett szintekhez képest, miközben például Ausztriában vagy Svédországban a biztonsági vállalkozások közfeladatot ellátó magánszervezetként működnek, sőt még a határőrizetet is ilyen cégek látják el.
– Mindezek kihatnak a szakma magyarországi fejlődésére is…
– Ez határozza meg a szakma fejlődését! A cégek nem tudják biztosítani a képzéseket, a nyugati átlagtól és a hazai elvárásoktól is elmaradó vállalási díjak így egy másfajta természetes szelekciót eredményeznek, és ebben változásra van szükség. Míg Magyarországon ahhoz, hogy valaki vagyonőr-igazolványt szerezzen, egy 280 órás OKJ-s tanfolyamhoz ragaszkodunk, külföldön van, ahol 80 órás belső céges képzés keretében zajlik mindez. Arról nem beszélve, hogy az elvándorlás ebben a szakmában is érezhető: a munkaerő megindult Anglia, Franciaország, Németország irányába, Ausztriában terület- és objektumőrzésre már akár nyelvtudás nélkül is felvesznek embereket.
– Hány magyar dolgozhat külföldön a vagyonvédelemben?
– Az Ausztriában dolgozó vagyonőrök száma 5–10 ezer között mozoghat. A probléma abból adódik, hogy a radikális béremeléseket a cégek itthon nem képesek kigazdálkodni, mivel vállalási díjaik olyan alacsonyak, hogy szinte kivétel nélkül a fennmaradásukért küzdenek.
– Mit lehet tenni a helyzet javítása érdekében?
– Az alvállalkozók jelenléte továbbra is meghatározó a piacon. A vállalási óradíjakat tekintve a jelenlegivel szemben nagyjából 3600 forintos rezsióradíj volna reális, ezzel már ki lehetne kerülni a szürkegazdaságból. Mindehhez egy sztenderdváltásra lenne szükség mind az állam, mind a megbízók részéről. Látni kell azt is, hogy a multinacionális cégek úgy indítanak tendereket, hogy azokon a legolcsóbb ár nyer, nem pedig az ajánlott szolgáltatás ár-érték aránya a legfontosabb. Ha egy adott szint felett szeretne egy szolgáltató díjat emelni, akkor a megbízó inkább saját portást vagy recepcióst vesz fel, mivel ez a tevékenység már nem köthető vagyonőr-igazolványokhoz. Ebből következik az a tendencia, hogy a vagyonvédelmi cégek nem vagyonőröket, hanem ügyfélirányítókat, portásokat, recepciósokat foglalkoztatnak. Ha valamilyen incidens történik, akkor persze megkövetelik a papírokat, de erre nincs felelősségbiztosításuk, mert az csak vagyonvédelmi tevékenységre köthető. Ha a sztenderdeken változtatunk, akkor a biztonsági szakma a társadalom megbecsült része lehetne. A rendszerváltás után, a „vadkapitalizmus” időszakában normális és természetes kiválasztódás indult el a piacon, mostanra az óradíjak a szolgáltatási minőséget rombolják.
– A Power Shield Zrt. történetében milyen évként tartják majd számon 2017-et?
– Bár a légi közlekedésben mások a vállalási árak, mint a piacon általában, de a nyugati árszínvonaltól ezek is elmaradnak. Nem titok, hogy a Power Shield a legmagasabban árazók közé tartozik a piacon, azonban a légi közlekedésben megszerzett előnyöket nehezen tudjuk érvényesíteni más területeken. Az elmúlt évben a vagyonvédelmi területen minimális fejlődést sikerült elérni, de le kell szögezni, hogy 2013-ban a kaszinóipar megszűnése miatt komoly bevételkiesés következett be. Az akkori bevételi szintet mostanra tíz százalékkal sikerült meghaladni, 2017 volt az első év, amely ehhez képest már forgalomnövekedést hozott. Éppen ezért cégünk több lábon áll, bevételeink a légi közlekedés mellett oktatási és vagyonvédelmi tevékenységből származnak, noha a költségeink is jelentősen növekedtek.
– A piaci folyamatok, trendek alól a Power Shield sem tudja kihúzni magát…
– Ha a jelenlegi magyarországi realitásokat nézzük, az állam 10-15 százalékos minimálbér-emelést diktál, és a piac tisztulása miatt még ezután is sok ember tűnik el a vagyonvédelmi piacról. A szolgáltatók is kénytelenek emelni, azonban az árváltozások nem az inflációhoz, hanem a minimálbér-emeléshez kötődnek. Bár 2016-ban 5–10, 2017-ben pedig 10-11 százalékos emeléseket lehetett elérni, sok cég még mindig ezer forintos óradíjjal is vállal megbízásokat. A realitások talaján maradva jelenleg 2150–3500 forintnak kellene lennie a vállalási díjak alsó határának. Hozzáteszem, az egész magyarországi szolgáltatóipar megszenvedi ezeket a folyamatokat, a kereskedelemben és szolgáltatóiparban is ez okoz gondokat. A jelenlegi helyzet a rendszerváltás óta felhalmozódott problémák végeredménye, az azóta eltelt időszakban ugyanis elfeledkeztek a kis- és középvállalkozásokról, amit most próbálnak több-kevesebb sikerrel helyrehozni.
(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)
