A Budapesti Polgárőr Szövetség (BPSZ) hagyományosan jó kapcsolatot ápol a hatóságokkal, a napi szintű együttműködést pedig közös oktatásszervezési és képzési tevékenység egészíti ki. Mint azt a szervezet elnöke, Kardos Pál a Biztonságpiacnak elmondta: a fővárosban nehezebb motiválni az embereket, hogy önkéntes társadalmi munkát vállaljanak, mint a vidéki városokban.
– Melyek voltak a Budapesti Polgárőr Szövetség tevékenységét meghatározó legfontosabb fejlemények az elmúlt években?
– Nem feltétlenül csak Budapestre, hanem az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) egészére igaz, hogy a polgárőrtörvény megjelenése óta jelentősen megváltozott a szervezet működése. A törvény elfogadása és hatálybalépése óta a korábbiaknál körülhatároltabb lett ez a tevékenység, a jogszabály ugyanis megadta az általános kereteket a polgárőrség működéséhez. A polgárőrök munkáját mindez nagyban segíti, hiszen a törvény éppúgy érinti a képzést, mint a szolgálat ellátását, tehát globálisan befolyásolta a működést és hatékonyabb egyesületi munkát tett lehetővé. Az elmúlt években tovább erősödött a szervezet együttműködése a rendőrséggel és a katasztrófavédelemmel is. Ez a fővárosban nemcsak a közös szolgálatokban nyilvánul meg, hanem napi szintű együttműködést, közös oktatásszervezést is jelent, de ugyanígy láthatók az eredmények a különböző képességek fejlesztésében is. A BPSZ azon dolgozik, hogy a szolgálat mind jobban érzékelhető legyen a főváros biztonsági profiljában, hangsúlyozottan például azokon a területeken, ahol a polgárőr szervezetek segíthetik, kiegészíthetik a rendőrség, a katasztrófavédelem, valamint az önkormányzatok munkáját. Az együttműködő szervezetek között említhető még a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), amelynek munkáját – például a színesfémlopások felderítésében – jelentősen segítették polgárőreink. Fontos megemlíteni emellett a lokális helyi szervezetek megerősítését is, hiszen igyekszünk minden feltételt biztosítani a helyi szervezeteknek a képzésben és a szolgálat ellátása kapcsán is.
– Milyen specialitásai vannak a budapesti polgárőrségnek a vidéki városokhoz vagy a vidékhez képest?
– Budapesten polgárőrnek lenni más dolgot jelent, mint vidéken, itt a fővárosban teljesen másról szól a munka, még akár a vidéki nagyvárosokhoz képest is. Gondoljunk csak arra, hogy a nagy állami rendezvények többségét Budapesten rendezik meg, ezek biztosításában pedig a polgárőrök is jelentős részt vállalnak. Emellett persze megjelenik a BPSZ számos egyéb tömegrendezvényen vagy sporteseményen is – ezek közlekedésrendészeti biztosításában is komoly szerepük van a polgárőröknek.
– Nagyobb kihívás Budapesten új polgárőröket toborozni, mint vidéken?
– Budapesten sokkal nehezebben lehet motiválni az embereket, hogy polgárőrnek álljanak, e tekintetben sokkal közömbösebbek a fővárosban élők. Az persze általánosságban is igaz, hogy nehéz az embereket önkéntes munkára, szolgálatra „meghívni”, hiszen mindenki a családfenntartást tekinti elsődleges feladatának és csak ezután következik a társadalmi felelősségvállalás, ami pedig nagyon sokrétű lehet. Ebből adódóan a polgárőreink többek között környezetvédelemmel, iskolai prevencióval is foglalkoznak. Ennek jegyében indítottuk el a Behálózva elnevezésű programot, amelynek keretében polgárőrök tartanak előadásokat az online, illetve tanulókat ért zaklatásról – nemcsak diákoknak, hanem tanároknak és szülőknek is.
– A toborzás mellett az oktatás is kiemelt szerepet kap?
– A polgárőri munkában a legfontosabb szempont az önkéntesség. A képzés három szinten zajlik, addig pedig nem mehet utcára egy polgárőr, amíg nem végzi el az alapképzést. Emellett persze a vezetőket is képeznünk kell, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel együttműködésben indított Polgárőr Akadémián magas szintű vezetési elméletet oktatnak. Mindezt egy, a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal (BRFK) közösen fejlesztett és gondozott, ugyancsak emelt szintű képzés egészíti ki, amelynek keretében jogi vagy éppen katasztrófavédelmi ismereteket sajátíthatnak el a polgárőr vezetők.
– A következő időszakban melyek a BPSZ előtt álló legfontosabb feladatok?
– A toborzás szerepe a legfontosabb: minél több állampolgárt szeretnénk rábírni arra, hogy tegyen valamit a közösségért. Nagy hangsúlyt kap a fiatalok megszólítása is, hiszen az „ifjú polgárőr” státusz már létezik, a 14–18 éves korosztályt is be kell vonni ebbe a tevékenységbe. Fontos mindezek mellett a képzések specializálódása, így például a kutyás szolgálatot ellátók oktatása. A jövőben szeretnénk további erősíteni kapcsolatainkat a BRFK-val, az OKF-fel, a Fővárosi Önkormányzattal, illetve annak rendészeti igazgatóságával is. Fontos feladat, hogy az egyes körzetekben szinten kell tartanunk a járőrszolgálatok számát, ami nem egy kampány jellegű munkát jelent, hanem folyamatos energiabefektetést igényel.
(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)
