Korábbi évkönyveinkben a magán- és a közbiztonsági ágazat 188 kiváló képviselőjét interjúvoltuk meg, volt, akikkel többször is készítettünk interjút. A Biztonságpiac.hu létrehozásának tízéves évfordulóján kézenfekvő volt, bár a terjedelmi korlátok nem engedték meg, ha nem is mindenkit, de jónéhányukat megkérdezzünk az eltelt évtized tapasztalatairól.
Az elmúlt években számos társszervezettel épített ki szoros együttműködést a Budapesti Polgárőr Szövetség (BPSZ), amely ma már elvitathatatlan szerepet játszik a rend fenntartásában a fővárosban. Kardos Pál, a budapesti szervezet elnöke mindazonáltal arra is nagyon büszke, hogy az idén több új szolgálat is elindult a szervezetnél, így például a fővárosi polgárőrök tevékenysége kiegészült a vízi szolgálattal.
— Mik voltak a BPSZ tevékenységét meghatározó legfontosabb fejlemények az elmúlt tíz esztendő során?
— Ebben az időszakban nagy hangsúlyt kapott a BPSZ-nél, hogy mint szövetség és ernyőszervezet miként tudjuk anyagilag, eszközökkel, illetve képzéssel támogatni a hozzánk tartozó polgárőr-egyesületek munkáját. A képzésnek mindig kiemelt figyelmet szenteltünk, hiszen a polgárőröknek naprakész tudással kell rendelkezniük a munkájuk elvégzéséhez. Mindemellett az elmúlt néhány évben a hangsúly áthelyeződött a lokális munkáról a központi tevékenységre, hiszen a fővárosban számos polgárőri feladat kapcsolódik a nagy ünnepségekhez, sport- és tömegrendezvényekhez. Fontos kiemelni azt is, hogy az utóbbi években elmélyült és megerősödött a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) és a BPSZ közötti együttműködés, a fővárosi rendőrségi vezetéssel rendkívül jó kapcsolatot ápolunk. Az elmúlt pár hónapban pedig a Budapesti Polgárőr Szövetség egy régi álma vált valóra: a fővárosi szolgálati tevékenység a közelmúltban kiegészült az évek óta tervezett vízi szolgálattal. A dunai szolgálat jól mutatja, hogy a BRFK szerint a BPSZ vízi tevékenysége nem csupán a rendőrséggel közös, de akár önálló szolgálatra is alkalmas. E tekintetben egyébként a Fővárosi Önkormányzati Rendőrségi Igazgatósággal, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal is szeretnénk együttműködési megállapodást kötni.
— A fentiek mellett milyen eredményekre a legbüszkébbek a BPSZ-nél?
— A budapesti polgárőrök a katasztrófahelyzetekben mindig példamutató teljesítményt nyújtottak, ebben a vonatkozásban a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal szoros együttműködésben dolgoztunk. Az elmúlt hónapokban a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos feladatok, az ezzel együtt járó karitatív munka, valamint a közterületi szolgálatok is jelentős eredménynek számítanak a szövetség számára. Jelenleg 51 egyesület tartozik a Budapesti Polgárőr Szövetséghez. Szintén régi álmunk volt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem berkein belül létrehozni egy egyetemi polgárőrséget. Ez az jelenti számunkra, hogy a rendészettudományi képzésben, rendészeti karon tanuló hallgatókat bevonhatjuk a budapesti polgárőrök munkájába, akik így betekintést nyernek nem csupán a biztonságszervezési tevékenységünkbe, de a polgárőrök mindennapjaiba, vagyis közvetlenül megtapasztalhatják, hogy mi történik a hétköznapokban az utcán, a való életben.
— Az Országos Polgárőr Szövetség elnöke, Túrós András a lapunknak adott interjúban hangsúlyozta, hogy a nagyvárosokban igyekeznek „versenyképesebbé” tenni a polgárőrséget. Hogyan jelenik meg ez a budapesti szervezetnél?
— Nem véletlen, hogy a vidéken szolgálatot teljesítő polgárőrök munkája élesen különbözik attól, amit a kollégáink a főváros vagy a nagyobb városok utcáin tapasztalnak. Gondoljunk csak arra, hogy egy átlagos budapesti lakótelepen akár egy épületben laknak annyian, mint egy-egy faluban. Budapesten egész más az emberek gondolkodása, mint vidéken: sokkal közömbösebbek, emiatt jóval nehezebb is rávenni őket az önkéntes munkára. Mindemellett a fővárosban gyorsabb az élet, az urbánus környezetben sokan nem is ismerik egymást. Budapesten ezenkívül másféle bűncselekményeket követnek el, egészen más módszerekkel. A fővárosban mindig is kevesebb polgárőr volt, mint vidéken. A fiatalokat azonban sikerül megszólítanunk: például a rendészeti szakközépiskolák hallgatói a BPSZ-nél töltik a közösségi szolgálatot – vannak tehát eszközeink a fiatalok elérésre, és megjegyzem, országos viszonylatban sok fiatal polgárőr teljesít szolgálatot Budapesten.
— Hogyan „élték meg” a BPSZ-nél a járvány- és veszélyhelyzetet 2020 tavaszán?
— A BPSZ 1700 fős taglétszámmal rendelkezik, akiknek mintegy 55 százaléka 65 év alatti. A veszélyhelyzet kihirdetésekor kétféle feladattípusra fókuszáltunk: az önkormányzatok tevékenységével összehangolva a karitatív munkára, amelynek során a polgárőrök rengeteget segítettek az idős embereknek, többek között a bevásárlásban, a gyógyszerek kiváltásában, illetve a postai küldeményeikhez való hozzájutásban. A másik fókuszpontot a közterületi szolgálat erősítése jelentette: polgárőreink a rendőrség munkáját segítették többek között a kijárási korlátozások betartatásban.
— Melyek a BPSZ prioritásai a következő időszakra?
— Szeretnénk tovább mélyíteni az együttműködést a legfontosabb stratégiai partnereinkkel, így például a BRFK-val, valamint a további társszervezetekkel. Ezenkívül az oktatási tevékenységünket specifikus képzésekkel szeretnének gazdagítani. Már korábban elindítottuk azt a képzéssorozatot, amelyben kimondottan egy-egy biztonsági területre koncentrálva adjuk át a szükséges ismereteket polgárőreinknek. Így például a kollégák már megismerhették a katasztrófavédelem vagy akár az idegenrendészeti főigazgatóság munkáját, hiszen fontos, hogy a polgárőrök az utcán pontosan tudják, hogyan segíthetik leghatékonyabban a társszervezetek munkáját.
