Az elmúlt évben javult a védelmi ipar helyzete Magyarországon, az ágazatban pedig komoly lehetőségek rejlenek még. Úgy tűnik, valami elindult, a felhasználók ismét a hazai megoldások felé fordultak – mondta a Biztonságpiacnak adott interjúban Zsitnyányi Attila, a Magyar Védelmiipari Szövetség (MVSZ) elnöke.
– Hogyan értékeli a magyar védelmi ipar elmúlt évi eredményeit?
– Összességében egy nagyon mozgalmas és eredményes évet zártunk. Tavaly nagyon sok hír szólt a védelmi iparról, a Zrínyi 2026 program bejelentése felkavarta az állóvizet. A hazai és nemzetközi szervezetekben történő képviselet mellett a szövetség elsődleges feladata a tagvállalatok üzleti lehetőségeinek bővítésében való közreműködés. Célunk, hogy a magyar cégek el tudják adni szolgáltatásaikat, termékeiket itthon és a nagyvilágban. Az ehhez kapcsolódó marketingtevékenységből jelenleg hiányzik az állami szerepvállalás, így a szövetségre ezen a területen elég sok feladat hárult. Az MVSZ-ben kidolgozott V4-együttműködési megállapodástervezetet 2017-ben a szövetségek elfogadták. Jelenleg az ezzel azonos tartalmú kétoldalú ipari együttműködési megállapodások aláírása van folyamatban. Az elsőt tavaly májusban a Cseh Védelmiipari Szövetséggel írta alá az MVSZ, a cseh honvédelmi miniszterhelyettes jelenlétében. Természetesen nem csak a V4-ben gondolkodunk, több nemzetközi üzleti bemutatót és találkozót is szerveztünk. Az elmúlt évben ismét megjelent az MVSZ által készített Hungarian Defence Industry című kiadvány. A Simicskó István honvédelmi miniszter köszöntőjével induló könyv bemutatja a jelentősebb magyar védelmi ipari szereplőket, azok képességeit és most már a termékeiket is. A kiadvány és a termékkatalógus a szövetség honlapján online is elérhető.
– Milyen változás, javulás érzékelhető az ágazatban az utóbbi évek tendenciái alapján?
– A múltat már el kellene engedni, nem biztos, hogy a régi számokból kell kiindulni. Nemcsak a védelmi ipar lett kisebb, hanem a legtöbb iparág is, illetve napjainkban megfelelő minőségű munkaerőt is egyre nehezebb találni. Általában a hírekből az kép körvonalazódik, hogy a hazai védelmi ipar megszűnt, kevés ember dolgozik ezen a területen, a teljes hadiipari export kevesebb mint ötvenmillió euró. Sokan kritikusan, de persze jogosan kérdezik: mit akarunk mi ezzel az iparággal, hogy lesz ebből iparfejlesztés, mire lehet itt építkezni? Igaz, hogy a hazai felhasználás mellett a hadiipari export nem túl sok, de a kettős felhasználású termékek exportja mintegy 900 millió euróra tehető. Közvetlenül a védelmi iparban kevesebb mint 1800 ember dolgozik, ugyanakkor a szövetség tagvállalatai több mint húszezer embert foglalkoztatnak. E vállalatok és cégcsoportok összesített árbevétele eléri az egymilliárd eurót. Vagyis ha onnan közelítjük meg a kérdést, hogy milyen kapacitása és képessége van az iparágnak, akkor lényegesen jobb a kép. Azt gondolom, erre azért talán már lehet építeni, és így közvetve sokkal nagyobb tétje is van a védelemipari terület sikerességének. Fontos változás az is, hogy ismét van összefogás, öröm látni a kibontakozó együttműködéseket. Korábban a bizalom helyreállítását láttam az egyik legfontosabb feladatnak, most a hit visszaszerzése tűnik a legnagyobb kihívásnak. Hinniük kell a felhasználóknak abban, hogy valóban növekedni fog a költségvetésük, lesznek folyamatosan források fejlesztésekre. Érdemes ezért átgondoltan, hosszú távú célokat, nemzeti érdeket, hazai ipari hátteret is figyelembe véve indítani a beszerzéseiket. Hinniük kell a fejlesztőknek, gyártóknak abban, hogy az állam komolyan gondolja a hazai ipar fejlesztését, és valóban itthon fejlesztett és gyártott eszközöket akar vásárolni, ahol az lehetséges. Érdemes emiatt beruházni, termékfejlesztésbe, technológiába, gyártókapacitásokba és nem utolsósorban munkatársakba. Közös siker lehet a Zrínyi 2026 program, bizakodva tekintünk 2018 elé.
– Hogyan alakulnak az országon belüli megrendelések, illetve javultak-e az iparág külpiaci pozíciói?
– Úgy tűnik, valami elindult. Már itthon is megtapasztaltuk, hogy a külföldi termékek alkalmazása esetén a felhasználók gyártóval szembeni kiszolgáltatottsága nagyobb kockázatot hordoz, emiatt a felhasználók ismét a hazai megoldások felé fordultak. Bár a hírekben elsősorban a nagyobb értékű, indokolatlannak vagy nevetségesnek tűnő beszerzések szerepelnek, azért a háttérben, ha nem is hatalmas méretekben, de már újra elindultak a hazai beszállítások is. Az irány jó: ami lehet, az legyen hazai, az importkiváltás is gyors eredményeket hozhat. Külföldön is javulást tapasztalunk, egyre több itthon fejlesztett védelmi ipari termékkel érünk el sikereket. Vélhetően jelentős segítséget jelent majd az itthoni rendelések újraindulása, hiszen egy hazai referencia sokat segíthet a piacra jutásban.
– Középtávon milyenek a kilátások e tekintetben?
– A kormány felvállalt célja a hazai védelmi ipar fejlesztése. A védelmi költségvetés emelésének gyorsítása, az Irinyi terv, a Zrínyi 2026 vagy a Belügyminisztérium (BM) költségvetési helyzete bizakodásra adhat okot. A beszerzések alapvetően két jogszabály alapján történnek, amelyeknél három módszerrel is végre lehet hajtani a programok céljainak megfelelő beszerzéseket. A legfontosabb talán a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokra vonatkozó szabályok a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvényben. A hazai ipart védő hozzáállás serkentette a nemzetközi együttműködést. A külföldi lehetséges partnerek ma már nem megkerülni akarják a magyar gyártókat, hanem az együttműködést keresik. Tulajdonképpen a piacvédelem miatt nagyon nem is ér senkit kritika, hiszen más országok eddig is így csinálták, az igazán jó cégek azonnal tudomásul vették az új helyzetet és együttműködők. Ennek nemcsak a belső megrendeléseknél van jelentősége, hanem a harmadik piacokon történő közös megjelenéseknél is.
– Milyen további javulás várható az ágazat állami támogatásában, támogatottságában?
– A védelmi iparban érdekelt cégeknek korrekt az együttműködésük a BFK Haditechnikai Osztályával, a Nemzetgazdasági Minisztériummal és a szakmai szervezetekkel. Amikor a HM, akár mint vásárló, igénytámasztó, szakmai koordinátor szinte teljesen kivonult a hazai védelmi ipari piacról, a BM szerepe folyamatosan erősödött, a hazai ipar erősítése irányába mutató lépései figyelemre méltók voltak. A miniszterváltást követően, a HM-kapcsolatok is helyreálltak, új szervezeteket hoztak létre. Stratégiai szinten megjelent a HM Védelmi Technológiai Kutatóközpont (HM VTKK), amely szakmailag talán a HM Haditechnikai Intézet (HTI) egyfajta utódszervezetének is tekinthető. A védelmi ipar szempontjából fontos szervezet még a HM Haderőfejlesztési Programok Főosztály (HM HPF) és a Zrínyi 2026 munkacsoport is, ahová a honvédelmi és haderőfejlesztési programok tartoznak. Középirányítói szinten megjelent a HM Logisztikai Központ (MH LK), ahol a katonai kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó járulékos támogató tevékenységeket végzik.
– Milyen ösztönzőkre volna szükség az ágazat helyzetének javításához?
– A legnagyobb kihívást a külföldi megjelenések megszervezése jelenti. Amikor ellátogatunk a nemzetközi kiállításokra, szomorúan látjuk, hogy rajtunk kívül minden ország hadiipara jelen van. Jelenleg az MVSZ-en kívül senki sincs, akinek a zászlaja alatt nemzeti standot lehetne létrehozni, finanszírozni azonban nem tudjuk, hiányzik az állami „szponzor”. Ezeken a kiállításokon, bemutatókon nemcsak a cégeknek, hanem az országnak kell megjelennie. Tagcégeinknek arra már nincs erőforrásuk, hogy saját költségvetésükből építsenek nemzeti standot. Ezt a piaci helyzet nem teszi lehetővé, mint ahogy más országok hasonló méretű vállalatai számára sem, de ott ez nem is elvárás. A kisebb országok cégei is államilag támogatott nemzeti standokon jelennek meg. Ezenkívül sokszor említjük a HTI hiányát, a HM VTKK talán a helyére léphet. Az új szervezet küldetése „a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység újjászervezése, beintegrálva a hazai hadiipar releváns képviselőit, megőrizve a tárca vezető szerepét, elősegítve a Zrínyi 2026 program sikerét, biztosítva a hazai nemzetbiztonsági, katonai stratégiai, illetőleg gazdasági érdekek érvényesülését”. Az 1920-ban alapított HTI volt az a szervezet, amely megfelelő szakembergárdával rendelkezett. Hazai, illetve nemzetközi kiállítások alkalmával hiteles bemutatói voltak a magyar fejlesztésű, illetve gyártású termékeknek, emellett ezeken a rendezvényeken jó műszaki érzékkel látták meg a követendő újdonságokat, közvetíthették ezeket a hadfelszerelés fejlesztéséért felelős szervezetekhez, profilgazda cégekhez. Bízunk benne, hogy sikeres lesz az új szervezet, ezek után már csak a BM OKF-nél már létező műszaki tanácsadó testület elindításáért drukkolunk a HM-nél. Ma az a szerencsés helyzet, hogy a HM, BM, MH, NGM támogatását érezzük, a jogszabályi háttér továbbra is megvan, várhatóan a megfelelő fejlesztési és beszerzési programok el is indulnak, így minden rendelkezésre áll ahhoz, hogy a magyar védelmi ipar és felhasználóik sikeres évek elé nézzenek.
(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)