Biztonságpiac évkönyv 2018: Sok kincs, amin nincs oltalom

Nemzetközi viszonylatban is az egyik legtöbb feladatkörrel felruházott, szabadalmakkal, szerzői jogokkal és védjegyekkel foglalkozó szervezet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH), az egykori Szabadalmi Hivatal. Munkájuk néhány kevésbé ismert részletét Jókúti András megbízott jogi főigazgató mutatja be, egyúttal választ kapunk többek között arra is, hogy a dizájn védelme néha miért fontosabb a műszaki megoldásokénál.

Az SZTNH igen széles szakmai portfóliót tudhat magáénak a többi hasonló szervezettel összehasonlítva, ugyanis a szerzői jogi terület is idetartozik – magyarázza Jókúti. Sőt 2012-től a hivatalhoz került több kutatás-fejlesztéssel összefüggő témakör is, amelyek 2017-ben tovább bővültek, és elsősorban az innovációpolitikához, illetve az innovációtámogatáshoz kapcsolódnak.

Itt érdemes megemlíteni a k+f minősítést mint tevékenységi kört vagy a korai fázisú vállalkozásokat (startupokat) támogató szervezetek nyilvántartásba vételét, vagyis az Angyal-lajstrom vezetését. E nyilvántartásba vétel többek között azért fontos a támogató szervezeteknek, cégeknek, mert a regisztráció az adókedvezmények érvényesítésének feltétele.

Jókúti elmondta, hogy a kis- és középvállalkozások köréből szeretnék minél több cég figyelmét felhívni a szellemi tulajdon jelentőségére, ennek érdekében pedig – az általános tudatosságnövelő intézkedéseken túl – egy Szellemivagyon-diagnózis elnevezésű szolgáltatást is kínálnak az érdeklődőknek. A vállalkozásoknak csak igényelniük kell ezt a szolgáltatást, amelynek az a lényege, hogy a hivatal megvizsgálja az adott cég portfólióját és kiemeli azokat a vívmányokat, eredeti megoldásokat, ha úgy tetszik, „rejtett kincseket”, amelyeket érdemes volna a szellemi tulajdon eszközrendszerével védeni.

A főigazgató rámutatott, sok olyan fiatal feltaláló, programozó, dizájner van, akik adott esetben nem tudják, hogy például a szoftvereket megalkotásuktól kezdve védi ugyan a szerzői jog, de a saját fejlesztésű műszaki megoldások, termékek és a kapcsolódó branding- tevékenységből eredő dizájnötletek már felvetik a szellemi tulajdon védelmének szükségességét. Mi több, egy divattervező esetében például egyértelműen a dizájn védelme a fontos, nem feltétlenül a műszaki részleteké.

A Szellemivagyon-diagnózis lehetősége mellett a védjegyoltalom fontosságára is szeretnék minél több hazai társaság döntéshozójának a figyelmét felhívni, hiszen ha egy vállalkozás meg akar jelenni a piacon, pozícionálni szeretné magát, akkor szüksége lesz egy – az áruit másokétól megkülönböztető – termékmegjelölésre, azaz egy árujelzőre, amit közkeletű elnevezéssel „le kell védetni”. A „Trade Marker” kezdeményezésükkel az SZTNH munkatársai igyekeznek minél több vállalkozó, cégvezető számára tudatosítani, hogy ha egy felépített márkához nem társul védjegyoltalom, az milyen veszélyekkel jár.

A kommunikációs kampány keretében több rendezvényen, közösségi oldalon is keresi a hivatal a kapcsolatot a lehetséges bejelentőkkel, ami talán már hozzájárult ahhoz, hogy 2016-ban a megelőző évhez képest a védjegybejelentések száma 17 százalékkal emelkedett.

A szellemi tulajdon védelme azonban sokszor nem korlátozódhat egy ország határain belülre. Ennek tükrében különös jelentősége van az SZTNH szellemi tulajdonnal kapcsolatos nemzetközi együttműködésének, szakdiplomáciai tevékenységének, amelynek egyik kiemelkedő vívmánya a Visegrádi Szabadalmi Intézet létrehozása. A visegrádi országok szabadalmi hivatalainak nemzetközi virtuális hivataláról van szó, amelynek meghatározó feladata a nemzetközi szabadalmi bejelentések kapcsán végzett újdonságkutatás és elővizsgálat. A 2016. július 1. óta működő nemzetközi kutatási hatóság minden technológiai területről rendelkezik szabadalmi elbíráló szakemberrel, és a hivatal különlegessége, hogy – más hasonló nemzetközi szervezetektől eltérően – a régióból származó nemzetközi szabadalmi bejelentéseket a visegrádi országok nyelvén (azaz az angol mellett magyarul, szlovákul, csehül és lengyelül) is fogadja, és ezekkel kapcsolatban ugyanezen a nyelveken tartja a kapcsolatot a bejelentőkkel. Ez a sajátosság – a kedvező díjazással kiegészülve – a nemzetközi szabadalmazás rögös útjának kezdetén jelentős könnyítést jelent a térség innovátorai számára.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Kapcsolódó cikkeink

Leave a Comment