A brit külügyminiszter szerint nem fenntartható, hogy az Egyesült Államok állja a NATO védelmi kiadásainak csaknem háromnegyedét. Boris Johnson pénteki előadásában kitért arra is, hogy Nagy-Britannia a brit EU-tagság megszűnése után sem válik önmagába forduló országgá.
Johnson, aki a Királyi Külügyi Intézet – londoni székháza után közkeletű nevén a Chatham House – hallgatósága előtt vázolta a konzervatív párti brit kormány jövő évi külpolitikai törekvéseit, felidézte, hogy a NATO-tagság kollektív biztonsági garanciát jelent mindegyik tagállam számára. Alig burkoltan utalt a megválasztott következő amerikai elnök, Donald Trump azon korábbi kijelentéseire is, hogy az Egyesült Államok a jövőben nem feltétlenül védi meg azokat a NATO-szövetségeseket, amelyek nem emelik hozzájárulásukat a kollektív védelmi kiadásokhoz.
A brit külügyminiszter szerint Trump „mond valamit”, amikor e garanciavállalásról beszél, hiszen „semmivel sem igazolható”, hogy az Egyesült Államok állja a NATO védelmi kiadásainak 70 százalékát, miközben az atlanti szövetség többi 27 tagországa együtt is csak harminc százalékot vállal.
Johnson maga is felszólította a többi NATO-tagállamot, hogy a kijelölt célnak megfelelően hazai össztermékük (GDP) legalább két százalékát védelmi kiadásokra, e kiadások 20 százalékát pedig új hadfelszerelés beszerzésére fordítsák.
Nagy-Britanniai már teljesíti ezt a célt, csakúgy, mint a NATO legveszélyeztetettebb tagjai, köztük például Észtország és Lengyelország – tette hozzá.
A brit külügyminiszter szerint „az erős ember kultuszát éljük, a demokrácia visszavonulóban van”, Iraktól Szírián át Líbiáig „az instabilitás íve” alakult ki, és ebben a helyzetben a globális rend fenntartását szolgálják az egész világot behálózó szövetségi rendszerek.
Johnson kijelentette: Nagy-Britannia ragaszkodik az Oroszország elleni szankciók érvényesítéséhez a Krím-félsziget megszállása, valamint a Kelet-Ukrajna elleni háborúban viselt orosz felelősség miatt, és a leghatározottabban elítéli Oroszország részvételét a szíriai Aleppó elpusztításában.
A brit külügyminiszter szerint ezek azok az okok, amelyek miatt jelenleg nem lehet normalizálni a kapcsolatokat Moszkvával, és nem lehet úgy tenni, mintha mi sem történt volna.
Johnson nem tért ki Donald Trump majdani Oroszország-politikájára, a brit sajtó kormányforrásokat idéző legutóbbi értesülései szerint azonban a brit külügyminisztériumban komoly aggodalmakat keltenek azok a jelzések, hogy Trump – mindenekelőtt a szíriai válság kezelésében – „szövetségre akar lépni” Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A brit lapok forrásai szerint London megpróbálja meggyőzni a megválasztott republikánus elnököt arról, hogy Bassár el-Aszád szíriai elnöknek mindenképpen távoznia kell a hatalomból.
Pénteki előadásában a brit külügyminiszter Nagy-Britannia és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatairól kijelentette: a Brexit, vagyis a brit kilépés az EU-ból egyáltalán nem jelenti azt, hogy Nagy-Britannia önmagába forduló országgá válik. Johnson szerint a Brexit azt jelenti, hogy London visszaszerzi az ellenőrzést demokratikus intézményrendszere felett, de „nem húzza fel a felvonóhidakat, és nem csapja be az ajtót”. Hozzátette: a választók sokasága nem azért szavazott a Brexitre, mert nem szereti a külföldieket, vagy éppen fél tőlük, hanem azért, mert hisz a demokráciában.
