A háromtagú boszniai államelnökség megbízta a külügyminisztériumot, hogy jegyzékben tiltakozzon Horvátországnál „a horvát titkosszolgálat (SOA) boszniai állampolgárokkal szembeni aktivitása és fellépése miatt” — közölte az N1 horvát hírcsatorna.
A hetek óta húzódó, Boszniában csak szalafista botrányként emlegetett ügy előzménye, hogy Dragan Mektic boszniai védelmi miniszter korábban azt állította: tudomása van arról, hogy a horvát titkosszolgálat a radikális iszlámhoz köthető boszniai állampolgárokat próbált meg beszervezni és rajtuk keresztül fegyvert juttatni boszniai iszlám imahelyekre. A minsizter szerint azzal a céllal, hogy – mint fogalmazott – bebizonyosodjon, Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő igazat mondott akkor, amikor azt állította: Bosznia-Hercegovina ma a terrorizmus egyik bölcsője, valamint, hogy a szíriai és iraki harcmezőkről tízezer, az Iszlám Állam oldalán harcoló potenciális terrorista térhet vissza az országba.
Danijel Markic, a SOA igazgatója elutasította a vádakat, ugyanakkor megerősítette, hogy a titkosszolgálat emberei valóban hallgattak ki az országon átutazó boszniai állampolgárokat, azok kötődése miatt a radikális iszlamista szervezetekhez.
„Természetesen a SOA beszélt ezekkel az emberekkel, és a jövőben is beszélni fog, a saját és szomszédai, valamint az Európai Unió és a NATO biztonsága miatt” – mondta Markic még márciusban.
A szlovén titkosszolgálat nemrég három, Szlovéniában állandó lakhellyel rendelkező boszniai állampolgárt utasított ki az országból, mert azok aktívan támogatták a vallási szélsőségeket és a terrorizmust, valamit erőszak alkalmazását politikai, vallási és ideológiai célok elérése érdekében.
A nyugat-balkáni országokból több százan – a legtöbben Bosznia-Hercegovinából és Koszovóból – csatlakoztak az Iszlám Állam szíriai és iraki harcaihoz 2012 óta, ám a hatóságok információi szerint 2016 óta nem indultak útnak újabb csatlakozni kívánók a térségből. Ennek egyik oka az, hogy Bosznia-Hercegovina törvényben tiltja a külföldi harcokban való részvételt, illetve a toborzást és a kiképzést, és azokat is bünteti, illetve megfigyeli, akik visszatértek a harcterekről. Eddig húsznál több hazatért iszlamistát ítéltek el.
A boszniai muszlimok többsége kerüli a szélsőséges cselekvéseket, de de ennek ellenére sokan csatlakoztak az iszlám radikális ágához, a szalafista mozgalomhoz, amelyet az 1992-1995-ös boszniai háború idején a térségbe érkező külföldi harcosok, a mudzsahedek terjesztettek el.
