Nem engedélyezte szerdán a londoni központi büntetőbíróság Julian Assange szabadlábra helyezését.
Az Egyesült Államok hivatalosan kérte a brit kormánytól a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítójának kiadatását. A londoni bíróság hétfőn azonban – elfogadva a védők keresetét – kimondta, hogy Nagy-Britannia nem adhatja ki az ausztrál állampolgárságú, 49 éves Assange-t az amerikai hatóságoknak. Az indoklás szerint reális annak a kockázata, hogy a depresszióval küszködő Assange az amerikai vizsgálati fogságban öngyilkosságot követ el.
Ugyanez a bírói fórum szerdán elutasította azt a védői indítványt is, hogy a WikiLeaks alapítóját óvadék ellenében helyezzék szabadlábra. Az elutasító végzés szerint Assange „késztetést érezhet” arra, hogy a még le nem zárult kiadatási eljárás elől megszökjön. A védők szerint a londoni Belmarsh börtönben, ahol Assange-t fogva tartják, védencüknek méltatlan körülmények között kell várnia a kiadatási eljárás végét, és fennáll annak a veszélye is, hogy koronavírus-fertőzést kap.
A bíró szerit ugyanakkor a Belmarsh viszonyai „össze sem hasonlíthatók” azokkal a rendkívül kemény körülményekkel, amelyek Assange-ra kiadatása esetén az amerikai börtönökben várnának. Az amerikai hatóságok a brit kormányhoz benyújtott kiadatási kérelemben 18 vádpontot fogalmaztak meg. Ezek közül 17 kémkedéssel, egy pedig számítógépes rendszerek feltörésével vádolja Assange-t.
Julian Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem 500 ezer titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek. Védői szerint a WikiLeaks-portál alapítóját az Egyesült Államokban akár 175 év börtönre is ítélhetik. Az amerikai hatóságok ugyanakkor jelezték, hogy Assange-nak kiadatása és elítélése esetén nagy valószínűséggel 4-6 évet kellene rács mögött töltenie. Az Egyesült Államok már bejelentette, hogy fellebbezést nyújt be a kiadatás megtagadásáról szóló londoni bírósági végzés ellen.
Julian Assange hét évet töltött Ecuador londoni nagykövetségén az ecuadori kormány által nyújtott diplomáciai menedék védelme alatt. Két éve azonban – az ecuadori nagykövet engedélyével – a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette.
Assange eredetileg azért menekült a nagykövetségre, mert a svéd kormány is körözte őt Svédországban elkövetett szexuális bűncselekmények vádjával, bár a svéd ügyészség a vizsgálatot már évekkel ezelőtt beszüntette és 2019-ben visszavonta Assange nemzetközi körözését. A londoni büntetőbíróság azonban ezután is fenntartotta a letartóztatási parancsot a bíróság előtti megjelenési kötelem megszegése miatt. Ez a brit törvények alapján önmagában is bűncselekmény, amelyért egy évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
A londoni Southwark kerület koronabírósága 2019 májusában a maximálishoz közeli, ötven hét börtönbüntetésre ítélte Assange-t. A WikiLeaks-alapítót ennek letöltése óta is vizsgálati fogságban tartják, tekintettel az amerikai kiadatási kérelemre.
