Csehországban eddig kilenc embert ítéltek el az ukrajnai orosz invázió nyílt támogatásáért, 58 ügyben folyik büntetőeljárás, további kilencven eset a vádemelés szakaszában van – közölte a cseh legfelsőbb ügyészség.
Igor Stríz legfőbb ügyész már tavaly februárban felhívta a figyelmet arra, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió, valamint Oroszország vezetésének támogatása a tüntetéseken vagy az interneten bizonyos esetekben bűncselekménynek minősülhet.
Csehországban tavaly és legutóbb a múlt héten több olyan több tízezres tüntetés zajlott le, amelyen a felszólalók élesen bírálták a Petr Fiala vezette jobbközép kormány hozzáállását a konfliktushoz, valamint Ukrajna Oroszország elleni feltétlen támogatását.
A legfőbb ügyész a Právo című lap szerdai számának nyilatkozva azt mondta, hogy a kilenc elítélt közül csak egy került börtönbe, a többiek feltételes büntetést, valamint pénzbírságot kaptak. Patrik Tusl aktivista tavaly az év vége előtt azért kapott -jól megérdemelt- kilenc hónapos börtönbüntetést, mert a közösségi hálón ukránokat támadó és sértő nyilatkozatokat hozott nyilvánosságra.
Az ilyen nyilatkozatok bizonyos körülmények között emberiségellenes bűncselekmények nyilvános támogatásának vagy jóváhagyásának minősülhetnek, amelyekért akár hároméves szabadságvesztés is kiszabható.
Scholz: Svédországnak minél gyorsabban be kell kerülnie a NATO-ba
Svédországnak minél gyorsabban a NATO tagjává kell válnia – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után. A két kormányfő közös tájékoztatóján Scholz kiemelte, hogy a szövetségi kormány „nagyon örül” Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának, és minden lehetséges eszközzel kész segíti mindkét országot, hogy minél hamarabb megszerezzék a tagságot. Ulf Kristersson elmondta, kormánya arra számít, hogy Törökország a május 14-i parlamenti választás után járul hozzá Svédország csatlakozásához.
