Nem árt tudni, hogy a jogalkotó elzárás szankció alkalmazását helyezi kilátásba azzal a személlyel szemben, aki a jelenlegi járványhelyzetben bevezetett egyes intézkedések ellenére nem együttműködő, a kötelezően követendő magatartási szabályokat szándékosan megszegi. A büntetőjog „ultima ratio” jellegéből fakad, hogy kizárólag azon magatartásokat rendeli büntetni, amelyekre más jogág nem kínál megoldást.
A Büntető Törvénykönyv 361§-ában megfogalmazott „járványügyi szabályszegés” mint büntetendő cselekmény úgynevezett keretdiszpozíció, tehát a tényállást tartalommal valamely igazgatási jogszabály tölti meg. Esetünkben az Egészségügyről szóló CLIV. törvény fogalomrendszere irányadó a járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályainak értelmezése tekintetében. Hangsúlyozzuk, hogy az elkülönítés akár a beteg otthonában is megvalósulhat, feltéve ha
a.) a beteg állapota ezt megengedi,
b.) az elkülönítés feltételei biztosíthatók, és
c.) a beteg, illetve törvényes képviselője vállalja, hogy az elkülönítés idejére a járványügyi rendelkezéseket megtartja.
A fertőző betegség jellegétől függően az érintett személy Alaptörvényben foglalt egyes jogai is korlátozhatók, úgymint a tartózkodási hely szabad megválasztásához, a mozgás szabadságához valamint a munkához való joga. Az elkülönítés és járványügyi megfigyelés védi az egészségeseket attól, hogy fertőző betegségben szenvedő vagy potenciálisan fertőző személyektől a fertőző betegséget elkapják.
1. Elkülönítés
A fertőző betegségben szenvedő betegeket el kell különíteni az egészséges emberektől. Fekvőbeteg-gyógyintézeti elkülönítés esetén a fertőző beteg intézeten belüli szabad mozgása, valamint kapcsolattartási joga korlátozható.
2. Járványügyi megfigyelés
Fenti intézkedés azon tünetmentes személyeket szeparálja és korlátozza mozgásukat, akiknél felmerül a fertőzés lehetősége – a megfigyelés célja a fenti fertőzés továbbadásának megelőzése mellett, hogy kiderüljön, történt-e valós fertőződés, a megfigyelt beteggé válik-e. A járványügyi megfigyelés alá helyezett személy a megfigyelés ideje alatt foglalkozása gyakorlásában, kapcsolattartási jogában és mozgási szabadságában korlátozható.
3. Járványügyi zárlat
A járványügyi zárlat szigorított, speciális követelményeken alapuló megfigyelés, illetve elkülönítés, amelyet e célra kijelölt helyen kell foganatosítani. A zárlat alá helyezett személy a zárlat foganatosítási helyét nem hagyhatja el.
A hazánkban kialakult helyzet kezelésében teljes együttműködésre és összefogásra van szükség a lakosság és a gyógyítás-megelőzésben tevékenykedő valamennyi szakember között. A Bűnügyi Statisztikai Rendszer adatai szerint 2013 és 2018 között mindösszesen három járványügyi szabályszegés bűncselekménye vált ismertté (Békés, Csongrád és Győr-Moson Sopron megyékben), ekként a büntető jogalkalmazásban tevékenykedő szervek ilyen ügyekben való nyomozási és ítélkezési tapasztalata csekélynek mondható.
Az elkövetkező időszakban a járvány megfékezésére a büntetőjog sem lesz alkalmas. A lakosság részéről egyetlen megoldás létezik: az önkéntes jogkövető, felelős és higgadt magatartást kell tanúsítani — javasolják a Hori-Zone Kft. biztonsági társaság szakemberei.
