Még mindig nincs megnyugtató válasz arra, hogy hol húzódnak az adatgyűjtés határai, nem állt teljesen helyre az Egyesült Államok és az európai szövetségesei között a Snowden-ügy kirobbanása nyomán megrendült bizalom, de ugyanakkor nincs alternatívája a párbeszédnek és a transzatlanti biztonsági együttműködésnek. A problémakörrel kapcsolatban a parlamentben alapvetően nemzeti egység alakult ki.
Erről magyar parlamenti képviselők nyilatkoztak az MTI-nek, akik egy, a szövetséges államokat is érintő amerikai lehallgatási gyakorlatról szóló hírszerzési és biztonsági fórumon vettek részt. Ilyen tanácskozást immár harmadik alkalommal rendeztek a Snowden-ügy kirobbanása után, Washington és Bécs után ismét az amerikai fővárosban. A magyar honatyák üdvözölték a bizalom helyreállítására irányuló amerikai törekvést.
A fórumon 22 európai ország mintegy 100 parlamenti képviselője és más tisztségviselője folytatott eszmecserét amerikai kollégáival, a kormányzat képviselőivel és hírszerzési szakértőkkel. Magyar képviselők szerint az amerikai politikai elit a korábbiaknál jelentősebb szinten képviseltette magát.
Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke elmondta, hogy a magyar parlament összes frakcióval rendelkező politikai pártja képviseltette magát ezeken a tanácskozásokon.
A sokszor hiányolt nemzeti egység, ha vannak is hangsúlyeltolódások, ebben a kérdésben megvalósulni látszik. Egyértelmű, hogy az Egyesült Államoknak és valamennyi demokratikus országnak joga és kötelessége, hogy a terrorveszéllyel fellépjen, ugyanakkor ez nem járhat azzal, hogy az alapvető személyiségi jogok megsértése tömegessé váljon – mondta.
Schiffer András elmondta: megkérdezte Devin Nunest, a képviselőház hírszerzési bizottságának elnökét, hogy rendezni fogják-e azt az aszimmetrikus helyzetet, hogy a nem amerikai állampolgárságú megfigyeltek is jogorvoslati lehetőséghez juthassanak. A válasz szerint előkészületben van egy, jogsértés esetén a nem amerikai állampolgárok részére egyenlő elbánást biztosító törvénymódosítás.
Schiffer arról is érdeklődött Nunesnél, tekintettel az Egyesült Államok „meglehetősen kudarcos” közel-keleti és mediterrán háborús politikájára, Washingtonban nem érzik-e úgy, hogy Amerikának fokozott felelőssége van az európai migrációs válság kialakulásában. Az amerikai bizottsági elnök az LMP-s politikus szerint a felelősséget nem tagadta, viszont megpróbálta azt „szétteríteni” a szövetségesek között, ami Schiffer szerint nem méltányos eljárás.
Rámutatott, hogy szövetségesi viszonyban is vannak gazdasági érdekellentétek, és például a szabadkereskedelmi tárgyalások során az egyik fél információs fölényben lehet a másikkal szemben. A tavalyi magyarországi kitiltási botrányt övező „homályra” utalva úgy vélekedett, hogy az információs hatalom a partnerrel vagy ellenféllel szemben fontosabb lehet, mint a fegyverkezési előny.
Gyöngyösi Márton, a külügyi bizottság alelnöke beszámolója szerint az előadók rámutattak arra, hogy a világ konfliktusai aszimmetrikus jellegűek, ezért az adatok gyűjtése, az információ birtoklása hatalmi eszköz, amelyet valamilyen szinten minden állam gyakorol, és ebben a küzdelemben az nyer, aki hatékonyabban gyűjti az információkat. A Snowden-ügy egyértelművé tette, hogy ilyen adatgyűjtés gyakran még a szövetségesek között is zajlik, ami – mint az a felszólalásokból kiderült – bizalmi vákuumot szült a transzatlanti kapcsolatokban, és ezt két nap alatt nem sikerült eloszlatni.
Gyöngyösi szerint az amerikai előadók beszédei rávilágítottak arra, hogy az Egyesült Államokban a biztonság abszolút prioritást élvez a személyes jogok előtt. „Vannak törvények és vannak eljárások, amelyek keretében van jogorvoslat, és a személyi jogok védelmét többször deklarálták, de teljesen nyilvánvaló, hogy a nemzetbiztonság elsődleges helyen szerepel”.
Harangozó Tamás, a honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke szerint sok kérdés maradt talonban Európa és az Egyesült Államok közötti jogi-kulturális különbségek miatt, ám azt mindenkinek meg kell értenie, hogy a terrorizmus jelentette mai kihívások közepette „az európai titkosszolgálatok az amerikaiak nélkül és fordítva gyakorlatilag eszköztelenek”.
„Mind az európai, mind az amerikai társszolgálatok viszonylatában harmonikus együttműködés nélkül Magyarország például vakon repülne a területen” – szögezte le. A párbeszéd őszinteségével kapcsolatban egyebek között példaként hozta fel, hogy szakértői és republikánus részről elmondták, ameddig marad az Obama-kormány, az amerikai csapatok nem fognak bevonulni sehova.
Gulyás, a republikánus törvényhozókkal folytatott kétoldalú találkozóiról szólva elmondta, hogy a fő hangsúlyt a migráció kérdése kapta. Tárgyalópartnerei nyilvánvalóvá tették azt, hogy minden államnak joga van a határait megvédeni. Többen értetlenül fogadták, miként engedheti meg Európa azt a biztonsági kockázatot, hogy az Iszlám Állam dzsihadista szervezet által uralt világból százezrek áramolhassanak be az európai nagyvárosokba. Mint mondta, a migrációnak ez a veszélye Magyarországon még nem kapott elegendő hangsúlyt.
