A bűnözés csökkenését jelző adatok ellenére egyre több embert helyeznek előzetes letartóztatásba Németországban egy szerdán ismertetett felmérés szerint.
A Nordeutscher Rundfunk (NDR) regionális közszolgálati médiatársaság a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) adatai alapján kimutatta, hogy 2014 és 2018 között 25 százalékkal nőtt az előzetes letartóztatásba helyezettek száma, holott ebben az időszakban csökkent a regisztrált bűncselekmények, a bűncselekménnyel gyanúsítottak, az elítéltek és a letöltendő szabadságvesztésre ítéltek száma.
Az NDR a tartományi igazságügyi minisztériumoktól kért felvilágosítást a jelenségről. A 16 tartományból befutott válaszok szerint a növekedés több lehetséges tényező összhatása: szerepe lehet annak, hogy emelkedik a külföldi állampolgárságú gyanúsítottak száma, a rendőrség erősebben küzd a bűncselekmények bizonyos típusai ellen, és hosszú ideig tartanak az eljárások.
A közszolgálati médiatársaság beszámolójában kiemelte, hogy az előzetes letartóztatás nem előrehozott büntetés, hanem a nyomozás és az esetleges bírósági eljárás lefolytatásának biztosítását szolgáló intézkedés, amelyet gyorsan meghoz az illetékes bíró, ha jelentősnek tartja a szökés, elrejtőzés vagy bűnismétlés kockázatát.
Hozzátették: az előzetes letartóztatásba helyezett külföldiek száma 2017-ben 26 százalékkal meghaladta a 2014-es szintet, az előzetesben lévő német állampolgárok száma viszont nyolc százalékkal csökkent 2014-hez képest. A hamburgi tartományi bíróság szóvivője, Kai Wantzen ezzel kapcsolatban elmondta: olyan külföldi gyanúsítottakról van szó, akik a helyi társadalomhoz fűződő kötelékek – családi, baráti, szomszédsági, munkatársi kapcsolatok – és állandó lakóhely nélkül élnek Hamburgban vagy általában véve Németországban, így „kézenfekvő, hogy eltűnnének és nem állnának rendelkezésre az eljárás folytatásához”, ha szabadlábra helyeznék őket.
Hamburg igazságügyi szenátora – a tartományi rangú város vezetőségének igazságügyért felelős tagja -, Till Steffen kiemelte: az előzetesben lévők számának emelkedését az is magyarázza, hogy a rendőrség erőteljesebben lép fel a betörők és az utcai drogterjesztők ellen. Amikor pedig „valóban eredményes ez a munka, sok esetben indokolt az előzetes letartóztatás, mert igen mobilis elkövetőkről van szó, akiknél fennáll a szökés veszélye” – mondta Zöldek politikusa.
Az eljárások időtartamával kapcsolatban az NDR kimutatta, hogy 2014 óta 25 százalékkal emelkedett mindazok száma, akik 6 hónapnál hosszabb ideje vannak előzetes letartóztatásban. Hozzátették, hogy a nyomozások és büntetőeljárások egyre hosszabbak és összetettebbek, és nem ritka, hogy a gyanúsítottakat egészen a jogerős ítéletig előzetesben tartják.
Christine Morgenstern, a greifswaldi egyetem büntetőjoggal foglalkozó kutatója kiemelte, hogy más tényezők is befolyásolhatják az előzetes letartóztatásba helyezett emberek számának alakulását. Az arányosság elvét ugyan érvényesíteni kell – meg kell vizsgálni, hogy elég súlyos-e az adott ügy a szabadságot korlátozó intézkedéshez -, de az illetékes bírók mozgástere jelentős, és van szerepe külső hatásoknak, például a nyilvánosság nyomásának – fejtette ki a szakértő, hozzátéve, hogy a göttingeni egyetem kutatásai szerint megfigyelhető egy hullámzó mozgás, vagyis időnként gyakrabban, máskor ritkábban rendelnek el előzetes letartóztatást Németországban.
